Hazánkban csodálatos őszi kirándulóhelyek vannak, ahol a természetben elvonulva, azt megcsodálva tudunk kilépni az elfoglalt hétköznapokból.
A ciszterci apátság műemléki környezetében angolkert stílusban létesült park hazánk legmagasabb fekvésű fás gyűjteménye, 400 méter tengerszint feletti magasságban. 1951 óta országos jelentőségű védett természeti terület. Minden évszakban pompás látványt, kellemes felüdülést nyújt.
Az arborétumban közel hatszáz fa- és cserjefajt gyűjtöttek össze. A fajok fele a Bakonyban általánosan elterjedt, további 40%-uk a Cuha völgyéből ismert. A betelepített hetven tűlevelű faj között találjuk Magyarország legidősebb simafenyőit.
Az Őrség zömében Nyugat-Magyarországon, kisebb részben a szlovéniai Muravidéken található történeti és néprajzi tájegység.
Látnivalókban, természeti kincsekben, a történelmi múltat idéző értékekben, kulturális és szakrális gazdag tájegysége hazánknak. Vas megye délnyugati szegletében találjuk meg e tájat, ahová a honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére őrállókat telepítettek, akik a magaslatokról figyelni tudták a határvonalat, akik munkájuk fejében különböző kiváltságokat kaptak, közvetlenül a király fennhatósága alá tartoztak. Innen a táj neve: Őrség.
A Szarvasi arborétum, közismertebb nevén Pepi-kert; a Hármas-Körös egyik holtága mentén alakult ki, és mára hazánk egyik legnagyobb és legjelentősebb élő fagyűjteményének számít, ahol száz évet megélt mocsárciprusokat, mamutfenyőket is láthatunk 82 hektár területen. Itt mára már 5 fás növénygyűjtemény található; a “Pepikert”,a Törzsültetvény és faiskola, a Parkerdő, a Mitrowssky-kert és az ún. Konyhakert.
A Gemenci-erdő a víz közelségének köszönheti egyedülálló szépségét. Különleges hangulatát a jellegzetes növényvilág, a temérdek vadvíz és az egyedülálló állatvilág határozza meg.
A Gemenc Magyarország egyik legismertebb védett területe, Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdeje, nemzetközi szinten is kiemelkedő természeti érték. A terület jelentős része 1977 óta természetvédelmi oltalom alatt áll. Ezen a vidéken a Duna az uralkodó természeti erő.
A népszerű és kedvelt kirándulóhely a Bükk-hegység lábánál, a heves megyei Szilvásvárad határában, Egertől 25, Budapesttől 160 kilométerre található.
A középhegységi jellegű völgy a 19. században, Szilvásvárad lakóinak akkori megélhetése, a latin sal alcali után szalalkálinak nevezett hamuzsír égetése után kapta a nevét. A völgy fő vízforrásában, a Szalajka-patakban már hosszú ideje vadon él a sebes pisztráng, de emellett mesterséges neveldéket is kialakítottak. Helyi specialitás a füstölt, sült pisztráng.
A Szalajka-völgy olyan természeti érdekességek és látványosságok otthonául is szolgál, mint például
a Fátyol-vízesés,
a Szalajka-forrás,
az Istállós-kői-barlang,
az Erdei Múzeum,
valamint a Szilvásváradi Erdei Vasút (kisvasút).
Drégely vára a Börzsöny északi részén, Drégelypalánk és Nagyoroszi községektől egyforma távolságra, a zöldellő hegyek egyik 444 méter magas vulkanikus sziklacsúcsán magasodik.
A vár a Nemzeti Várprogram harmadik ütemének helyszíne. Felújítását 2017/2018-tól kezdődően tervezik.
A várat mint történelmi jelentőségű idegenforgalmi látványosságot évente több ezren keresik fel.
Nyáron zöldellő erdők veszik körül, melyek ősszel gyönyörű aranyszínekre váltanak.
