Ötszáz év után találták meg a régi Szolnok városát. Történetének egyik leggazdagabb ásatási évét zárta a szolnoki Damjanich János Múzeum.
Szolnok elveszettnek hitt középkorának feltárása mellett Európa egyik legrégibb, világszenzációnak bizonyult kútja és páratlan kincslelet is előkerült a megyében.
Tárnoki Judit interjúja: (régész, a múzeum osztályvezetője)
– Idén január nyolcadikán kezdtünk és december közepéig folyamatosan dolgozunk a terepen. Ilyen hosszú ásatási évünk még nem volt a pályafutásom alatt – kezdi beszámolóját Tárnoki Judit.
– Mivel még van befejezetlen munkánk, így az esztendő tudományos mérlegét még nem látjuk teljesen. Az biztos, hogy az eddig feltárt rendkívül gazdag leletanyag évtizedekig meghatározza a múzeum működését – mondja.
Dr. Kertész Róbert régész vezetésével több mint ezer négyzetmétert tártak fel a szolnoki vár belső területén.
Az egykori dzsámi alapjainak kutatásán kívül eddig még nem volt régészeti feltárás a város legtöbb titkot rejtő területén, így a mostani ásatás korszakalkotó eredményt hozott. A korábbi bőséges leletanyag a földmunkák közben szórványleletként került a múzeumba.
– Döbbenetes épületek kerültek elő – mondja az osztályvezető asszony. Arra egyáltalán nem számítottunk, hogy emelet magasságú falakat tárunk fel, méghozzá a 16. századból. Találtunk egy senki által nem remélt másik, középkori Szolnok várost a jelenlegi alatt.
– Az épületek egy részét megőrizve, be is tudjuk majd mutatni a közönségnek. Ez hatalmas munka lesz, de a város támogatja az ügyet. Szinte teljes épségben találtunk meg egy hatalmas, még a hódoltság előtt emelt épületet, ami talán kaszárnya lehetett, ezt fogjuk megőrizni.
– Mellette áll egy sajnos rosszabb állapotban fennmaradt, de a hazai török kori épületekhez képest szokatlanul szép ház. Talán egykor palota lehetett.
– A legrégebbi, itt előkerült építmény már visszavezet bennünket az Árpád-korba, ugyanis hét méter mélyen sikerült feltárni az egykori ispánsági földvár árkát, ami eredetileg akár több ezer éves is lehet. Akkori szokás szerint nem kizárt, hogy bronzkori sáncot használtak fel hozzá.
Szintén a város, illetve környékének középkori emléke az ipari park területén talált, az egykori Paládiccsal azonosítható, 13–14. századi Árpád-kori falu is.
A gazdag leletanyagban megtalálták temploma helyét, egykori harangjának ma is szépen zengő darabjait, és egy egyházi könyv aranyozott kapcsát is.Tárnoki Judit tájékoztatása szerint ez a feltárás kiváló példája volt a múzeummal szoros együttműködésben dolgozó fémkeresősök fontos szerepének is. Rengeteg lelet az ő áldozatos munkájuk révén került a gyűjteménybe.
A lakossággal való jó kapcsolat révén találták meg az évszázad egyik legszebb kincsleletét is. Májusban magánszemély bejelentése alapján jutott az intézmény a több mint hétezer darabos, lengyel veretekből álló ezüstlelethez, ami a Szolnokra érkező lengyel szakembereket is meglepte. Közlésük szerint olyan páratlan ritkaságokat tartalmaz, melyek még náluk is ismeretlenek.
