Napjainkban számos olyan autóipari technológiai fejlesztés van folyamatban, amelyek alapjaiban formálhatják át a jelenlegi közlekedési szokásokat. Az ágazat így a következő évtizedben gyorsabb és nagyobb változáson fog keresztülmenni, mint az elmúlt száz évben. A LeasePlan összegyűjtötte azt a nyolc technológiai trendet, amely a piacvezető flottakezelő szerint a legnagyobb hatással lesz az autóipar fejlődésére.
Villanyautók
Környezetünk védelme az utóbbi pár évben vitathatatlanul felértékelődött, a 2015-ös dízelbotrány pedig szigorúbb szén-dioxid-kibocsátási korlátozásokat eredményezett, amelyek következtében felgyorsult a járművek villamosítása. Az elektromos autók és az egyéb környezetbarát meghajtású járművek ma már egyre inkább megfizethető alternatívái a hagyományos, belsőégésű motorral rendelkező társaiknak, amihez az állami támogatások is nagyban hozzájárulnak.
Szilárdtest-akkumulátorok
A szilárdtest-akkumulátorok olyan „szuper akkumulátorok”, amelyek akár 2,5-szer nagyobb energia- és sokkal gyorsabb töltési kapacitással rendelkeznek, mint a mai elektromos autókban található áramforrások. A szakemberek ezért azon dolgoznak, hogy a szilárdtest akkumulátorok megfizethető árszintet érjenek el. Ha pedig ez megvalósul, akkor búcsút inthetünk a rövid hatótávnak, a hosszú töltési időnek és az elektromos járművek magas beszerzési árának.
Vezeték nélküli töltés
Az indukciós vagy vezeték nélküli töltés a sofőrök számára kényelmes, kábel nélküli töltési megoldás. A technológia kialakítása még fejlesztés alatt áll, a szakemberek pedig azon dolgoznak, hogy megoldást találjanak a most még előforduló „energiaszivárgásokra”, mivel emiatt lassabb a töltési folyamat a hagyományos kábel-alapú módszernél. Ennek ellenére néhány vezető autógyártónál, köztük a BMW-nél, a Mercedes-Benznél és a Kiánál már elérhetők kezdetleges verziójú indukciós töltők.
Önvezető autók
Számos jelentős előrelépés történt az önjáró autókkal kapcsolatban az elmúlt években. A fejlesztések ugyanakkor rámutattak, hogy a felhőalapú kapcsolat önmagában nem biztosít elég stabil számítási teljesítményt az önvezető autók számára ahhoz, hogy megfelelően elemezhessék a forgalmi adatokat és biztonságosan reagáljanak ezekre. Ennek megvalósításához nagy teljesítményű fedélzeti számítógépre van szükség. Emellett egyéb kihívások is felmerültek, így például több érzékelőre, folyamatos 360 fokos látószögre, mesterséges intelligencia használatára, műholdas navigációra és megfelelő jogi szabályozásra, illetve globális szabványokra van szükség ahhoz, hogy az autonóm járművek működőképes valósággá váljanak. Ez pedig várhatóan még több évbe telik majd.
V2V és V2I technológia
Az önvezető autók működéséhez szükséges adatok túlmutatnak a kamerák, a radar és a lézer alapú távérzékelés (LiDAR) által rögzített képadatokon. A járműveknek valós időben kell tudniuk kommunikálni a szerverrel és egymással is, hogy előre jelezhessék, illetve elkerülhessék a potenciális veszélyeket, például a forgalmi torlódásokat és a baleseteket. Ez a jármű-jármű (V2V) és jármű-infrastruktúra (V2I) közötti technológia kulcsfontosságú az autonóm járművek kényelmes és biztonságos használata szempontjából.
Mesterséges intelligencia
Ha a mesterséges intelligenciát (AI) összekapcsoljuk a gépi tanulással, az önvezető autók által nyújtott élmény már nem csak a biztonságos közlekedésről fog szólni. Az AI-alapú alkalmazások és digitális személyi asszisztensek által támogatott kényelmi és szórakozási funkciók szintén fontosak lesznek. Bár a mesterséges intelligencia használata az autóiparban egyelőre még gyerekcipőben jár, a londoni IHS Markit kutatócég szerint 2025-re várhatóan közel 11 milliárd dollárt ér majd ez a piac, az AI-alapú rendszerek új autókba történő telepítési aránya pedig 109 százalékkal fog növekedni.
Mobilitás mint szolgáltatás (MaaS)
A mobilitás mint szolgáltatás gyors növekedéséhez elengedhetetlen a közösségi gazdaság térnyerése. A fiatalabb generációk felhasználói szokásai egyértelműen abba az irányba tolódnak, hogy bizonyos termékeket és eszközöket közös használatba adjanak, illetve igénybe vegyenek. Ez a trend figyelhető meg a közlekedésben is, ahol az Y-generáció tagjai számára például már nem fontos, hogy saját tulajdonú járművel közlekedjenek. Így egyre elterjedtebbé válnak az olyan mobilitási megoldások, mint az autó- és kerékpármegosztó szolgáltatások, amelyek egy egyszerű applikációval használhatók.
Hidrogén
A hidrogén szén-dioxid-mentes üzemanyag-alternatívát jelenthet a jövőben mindenféle közlekedési eszköz számára, a személyautóktól a teherautókon át a hajókig. Bár a legnagyobb akadályt jelenleg a töltési infrastruktúra hiányosságai jelentik, a hidrogénhajtású autók népszerűsége gyorsan növekszik, és Európában várhatóan több hidrogénüzemanyag-töltőállomás is épül majd a közeljövőben.
A hálózatok kulcsfontosságú szerepe
Az Ericsson várakozásai szerint az 5G előfizetések száma 2020 végére elérheti a 190 milliót, további öt év alatt, 2025 végére pedig már 2,8 milliárd előfizetés várható.
Az előrejelzések – az adatforgalom-növekedésre és az előfizetések régiók szerinti alakulására vonatkozó várakozásokkal együtt – az Ericsson Mobilitási Jelentés 2020. júniusi kiadásában találhatók.
A Jelentés kitér arra is, hogy a hálózatok és a digitális infrastruktúra milyen fontos szerepet játszott a társadalom működésének fenntartásában és a családtagok kommunikációjában a COVID-19 járvány alatt.
A koronavírus terjedésének hatására az emberek világszerte megváltoztatták mindennapi életvitelüket, és sok esetben otthonról kezdtek dolgozni vagy tanulni. Ennek következtében a hálózati forgalom gyorsan áttevődött az üzleti régiókból a lakóövezetekbe. Az Ericsson legújabb Mobilitási Jelentése azt mutatja, hogy a mobil és vezetékes hálózatok a kritikus fontosságú nemzeti infrastruktúra egyre fontosabb részévé válnak.
Bár az 5G előfizetések növekedése a járvány hatására egyes piacokon lelassult, ezt ellensúlyozta a más területeken tapasztalt fellendülés, aminek eredményeként az Ericsson felfelé korrigálta a globális 5G előfizetések 2020 végi számára vonatkozó prognózisát.
„Az 5G sikere nem csak az előfizetések számában mérhető. Tényleges hozadékát az fogja megmutatni, hogy milyen előnyökkel szolgál a vállalkozások és a magánemberek számára – mondta el Fredrik Jejdling, az Ericsson hálózatokért felelős igazgatója. – Az 5G innovációs céllal készült, és a mostani krízis rávilágított a hálózatba kapcsoltság fontosságára, és arra, hogy ez milyen fontos szerepet játszhat a gazdaság újraindításában.”
Régiós előrejelzések
Kelet-Közép Európában 2019-ben az LTE vált a domináns hálózati technológiává. Jelenleg ez teszi ki az előfizetések 43 százalékát. Már több mint öt 5G kereskedelmi hálózat működik a térségben, ugyanakkor várhatóan 2025-re még mindig az LTE marad a vezető technológia, mely az előfizetések 66 százalékát adja majd. Az előrejelzések szerint az 5G előfizetési aránya 27 százalékra várható. A WCDMA/HSPA súlya ebben az időszakban továbbra is jelentősen, 38 százalékról 3 százalékra csökkenni fog, mivel a felhasználók LTE-re és 5G-re váltanak.
A régiós adatforgalmat is a 4G táplálja, miközben a kiindulási előfizetőre jutó forgalmi adat némileg magasabb a többi régiónál. Az előrejelzési időszakban az egy okostelefonra jutó havi forgalom várhatóan 5.8GB-ról 24GB-ra nő majd.
A digitális infrastruktúra értéke
A fogyasztói magatartás és szokások a kijárási korlátozások hatására bekövetkező módosulása mérhető változást okozott a vezetékes és mobilhálózatok használatában. A forgalomnövekedés legnagyobb része a vezetékes lakossági hálózatokon mértek , ahol 20-100 százalékos növekedés volt tapasztalható. Ugyanakkor sok szolgáltató tapasztalt jelentős növekedést a mobilhálózat-használatban is.
Az Ericsson Consumer Lab által készített, legfrissebb felmérésben, 11 ország válaszadóinak 83 százaléka jelezte, hogy az szektor sokat segített nekik a kijárási tilalom elviselésében. Az eredmények azt mutatják, hogy nőtt az olyan IKT szolgáltatások – például e-oktatás, fitness és wellness alkalmazások – felhasználási aránya, amelyek a „kapcsolódás” révén segítettek a fogyasztóknak az új helyzethez alkalmazkodni.
A jövőre vonatkozóan a válaszadók 57 százaléka jelezte, hogy növeli megtakarításait a pénzügyi biztonság javítása érdekében, míg egyharmaduk 5G-re illetve nagyobb sebességű otthoni internetkapcsolatra szándékozik váltani, hogy felkészüljön a COVID-19 esetleges második hullámára.
Nő az FWA szerepe
A várakozások szerint 2025 végére az FWA (helyhez kötött, vezeték nélküli hozzáférésű) kapcsolatok száma elérheti a 160 milliót, és a globális mobilhálózati adatforgalom 25 százalékát adják majd. 2019 végi becslések szerint az FWA adatforgalom a teljes globális adatforgalom mintegy 15 százaléka volt. A mostani előrejelzések szerint ez közel nyolcszorosára nő majd, és 2025-re 53 exabájtot érhet el, ami a teljes globális mobilhálózati adatforgalom 25 százalékának felel meg.
A 4G-n vagy 5G-n nyújtott FWA egyre költséghatékonyabb alternatívát kínál a szélessávú hozzáférés biztosítására. Emellett az olyan tényezők, mint a digitális szolgáltatások iránti igények növekedése, valamint a kormányok által támogatott programok is az FWA térnyerését segítik elő.
Az Ericsson Mobilitási Jelentésében további előrejelzések találhatók a globális adatforgalom növekedésére és regionális előfizetői számokra vonatkozóan. A jelentésben a felhőalapú játékokról, a dedikált magánhálózatokról, és a Verizon városi területekre összpontosító milliméteres hullám stratégiájáról szóló elemzések is olvashatók.
Az Ericsson eddig több mint 93 kereskedelmi 5G szerződést írt alá távközlési szolgáltatókkal, amelyek közül 40 élő hálózat.
