Kéz a kézben hoztak létre érintésmentesen működtethető, mesterséges intelligenciát alkalmazó érintőkijelzőt a Jaguar Land Rover és a Cambridge Egyetem szakemberei.
A fejlesztők állítása szerint ez a különleges „felület” megnehezítheti a kórokozók (pl. új koronavírus) terjeszkedését, illetve például kocsikba szerelve lerövidítheti azt az időt, ameddig a vezetőknek a kijelző működtetéséhez le kell venniük a szemüket az útról.
A tudósok által kiötlött rendszer tulajdonképpen feltételezésekre támaszkodik, vagyis prediktív. A lényeg, hogy különböző képességei bevetésével a kijelző még az előtt ki tudja találni a felhasználó szándékát, mielőtt ő az ujjával a (kijelző) felületéhez hozzáérne. A találmány főleg a gépi látás-, illetve rádiófrekvencia-alapú gesztusfigyelés, valamint a szemmozgáskövetés technológiáira épít.
Autók műszerfalába integrálva a sofőr dolgát a prediktív rendszer hepehupás utakon például drámaian megkönnyítheti. Könnyű belátni, hogy intenzív döcögés közben olykor a kijelző megcélzott területét megfelelő pontossággal eltalálni igencsak izzasztó feladat. A közlekedésen túl a különböző nyilvános érintőképernyős felületeken is jó szolgálatot teljesíthet a rendszer. Sok ember van, akik higiéniai megfontolásból az élelmiszerüzletekben telepített önkiszolgáló kasszákat vagy a repülőtereken kihelyezett automata utasfelvételi kioszkokat nem igazán szeretik összetapogatni. A koncepció legfontosabb hozadéka mégis az lehet, hogy jelentősen javíthat számos mozgásában korlátozott (például Parkinson-kórban szenvedő) ember életminőségén.
Már az utcai lámpákat is bevonják az automatizált rendszerekbe
Az automatizált rendszerek számára hatalmas kihívást jelenthetnek a kiszámíthatatlanul közlekedő gyalogosok, kerékpárosok vagy buszok egyaránt. A MEC-View kutatási projektjének középpontjában az utcai lámpák álltak, a mérnökök szerint ugyanis jelentősen biztonságosabbá tehetik a városi közlekedést a lámpák segítségével.
A projektet három évvel ezelőtt indították el, a résztvevők pedig közel 5,5 millió euró támogatást kaptak a német szövetségi gazdasági és energiaügyi minisztériumtól. A projektet vezető Bosch mellett a Mercedes-Benz, a Nokia, az Osram, a TomTom, az IT Designers, valamint a Duisburg-Essen-i és Ulm-i Egyetem vettek részt az együttműködésben. Ulm városa az utcai lámpák érzékelőinek és a csatlakoztatási technológia tesztelésének színhelyéül szolgált.
Az érzékelőrendszerek működéséről
A projekt keretein belül videó- és lidar érzékelőkkel szerelték fel az utcai lámpákat, melyek cellás technológia alkalmazásával valós idejű információt biztosítottak a járművek számára a közlekedési viszonyokról – ezáltal lehetővé tették az autonóm rendszerek számára az akadályok gyors és megbízható felismerését, valamint kezelését.
Az utcai lámpákra 6 méteres magasságban szerelték fel a kamerákat és érzékelőket, melyek a forgalmas utcákon zajló eseményeket rögzítették. Hiába rögzítenek 360 fokos képet a járművek kamera, radar és lidar érzékelői, nem mindig nyújtanak teljesen biztonságos képet a jármű számára a hirtelen bekövetkező események miatt. Ezért bővítik utcai fényérzékelőkkel a járművekbe szerelt érzékelők látóterét.
A rendszer az érzékelőkből származó képeket és jeleket kombinálja a nagy felbontású digitális térképekkel, majd pedig továbbítja az adatokat a jármű számára. Ezt követően a lámpákra szerelt érzékelők és a járműbe épített érzékelők adatai összeolvadnak, így pontos képet adnak az érintett útszakaszokról és körülményekről.
Vezeték nélküli adatátvitel
A fejlett celluláris technológia lehetővé teszi, hogy az érzékelőkből származó információk rendkívül gyorsan, minimális késleltetéssel érkezzenek meg a járművek rendszereibe. Az 5G kommunikációs szabványban a valós idejű adatátvitel alapvető funkció, melynek feladata nem csupán az adatok pillanatnyi vezeték nélküli továbbítása, hanem ezen adatoknak a forráshoz való legközelebbi feldolgozása is. Ezt a feladatot speciális számítógépek hajtják végre, amelyeket közvetlenül a mobilhálózatba integrálnak.
Az ulmi tesztrendszert a projekt befejezését követően nem távolítják el, hanem későbbi kutatási projektek során továbbra is használható lesz.
