Az 5G-s mobilhálózatok már nem misztikus jóslatok részei.
A generációugrás mostanra megtörtént a világ összes régiójában, több tucat ország száznál is több szolgáltatójánál. Bár a legtöbb szó a technológia ipari felhasználásáról esik, az egyéni és üzleti mobilelőfizetők számára is új lehetőségek sorát hozza el a hálózatok új nemzedéke. Az 5G lehetővé teheti, hogy tényleg valós időben beszélgessünk vagy akár zenéljünk tőlünk több száz kilométerre lévő emberekkel, és benne van a potenciál, hogy magának a mobiltelefonnak a koncepcióját is megváltoztassa.
Az Ericsson előrejelzése szerint 2020 végére mintegy 190 millió 5G-s mobilelőfizetést használnak majd a mobilszolgáltatók ügyfelei világszerte, az új generációs hálózat térhódítása pedig minden eddiginél gyorsabban mehet majd végbe: 2025-ben már 2,8 milliárd ilyen előfizetésről beszélhetünk majd. (Ebből maga a vállalat is kiveszi a részét, 33 ország 65 mobilszolgáltatója, köztük a Magyar Telekom nyújt már ma is kereskedelmi 5G szolgáltatást az Ericsson eszközeivel kiépített hálózaton.)
Nem csillapodik az adatéhség
A mobilhálózatok evolúciója eddig minden generációváltás során új funkcióval egészítette ki a mobilkommunikációt, újabb képességekkel felruházva a mostanra mindannyiunk által használt mobiltelefont. A 2G-s hálózatokkal megjelenő, manapság már csigalassúnak és nagyon korlátozottnak tűnő adatkommunikáció után a 3G-vel végre elérkezett a mobil szélessáv korszaka, mely a 4G megjelenésével, a hálózatok kapacitásának és lefedettségének drasztikus növekedésével hozta el a ma ismert okostelefonok által kínált adatközpontú szemléletet és bőséges alkalmazáskínálatot.
Az adatéhség azonban nem csillapodik: a tavalyi, egy okostelefonra jutó globális átlag 7 GB-os havi adatforgalom az előrejelzések szerint 2025-re 25 GB-ra nő majd, olyan szintre, mely a hatékonyabb hálózati topológiák bevezetése nélkül szinte fenntarthatatlanná tenné a mobilos adathálózatok működését. Az 5G-vel az okostelefonok egy korábbi jelentős korlátuktól szabadulhatnak meg, így az adathálózat bárhol, bármikor szinte kimeríthetetlen, vagy lényegesen nehezebben kimeríthető erőforrásokkal áll majd az ügyfelek rendelkezésére, a mobilhálózat pedig szinte soha nem lesz többé szűk keresztmetszet az applikációk használata során.
Korlátlanság – mindenkinek
„Az első 5G-s okostelefonok 2019-es megjelenése óta eltelt időben a hálózatokkal együtt a készülékek képességei is rengeteget fejlődtek. Ma már egyes gyártók kínálatában nem kizárólag a felsőkategóriás típusok kiváltsága az 5G-kompatibilitás, hanem egyre több felső-középkategóriás vagy középkategóriás típus is támogatja az új hálózati technológiát. Mindez azt jelenti, hogy a szupergyors adatátvitel és az szinte késleltetés nélküli kommunikáció már nem csak egy szűk réteg kiváltsága lesz”
– mondta el Jakab Roland, az Ericsson regionális igazgatója.
A Counterpoint Research legfrissebb kutatása szerint az idei harmadik negyedévben több 5G-s készüléket adtak el a gyártók, mint az év első felében összesen, ami egyértelműen annak köszönhető, hogy egyes márkáknál már a 300 dollár alatti lélektani határ alatt is elérhetők egyes modellek. Eközben az okostelefon-penetrációt tekintve fejlettnek tekinthető piacokon az 5G-s zászlóshajó-készülékek megjelenése segítheti elő a technológia térnyerését – az 5G-s mobiladat-forgalom ebből fakadó jelentős növekedésére azonban várhatóan csak 2021-ben számíthatnak a szolgáltatók.
Ezzel az okostelefonok a felső-közép árszegmensben mindinkább alkalmasabbá válhatnak a magasabb minőségű fotók, videók készítésére és azonnali megosztására, illetve akár 4K felbontású videók vagy nagyobb bitrátájú zene streamelésére. Ám a legnagyobb előrelépést nem is feltétlenül a nagyobb minőség vagy a gyorsabb letöltési sebesség jelenti. Hanem a rendkívül alacsony látencia. Míg a sávszélesség azt fejezi ki, hogy egyszerre mennyi adat áramolhat a hálózaton, a látencia azt, hogy mekkora késleltetéssel indul el és érkezik meg az adattömeg. És ebben az 5G új dimenziót nyit.
„Az ember számára a valós idejű, élő kommunikáció a természetes. Amikor beszélgetünk, kb. 10 milliszekundum a látencia, ennyi idő, amíg az agyunk feldolgozza a hangot és képi jeleket, és közben már elkezd érzelmi reakciót adni”
– mutatott rá a Ericsson R&D Innovation Days Budapest nevű novemberi rendezvényen tartott előadásában Mischa Dohler, a King’s College London kutatója.
„A mai internetes alkalmazásokban átlagosan 145 ms a látencia, de az 5G lehetővé teszi a 10 ms vagy még kisebb késleltetést. Így elérhetővé válik a szinkronizált valóság, ami több mint a virtuális valóság (VR) vagy a kiterjesztett valóság (AR). Nemrég egy olyan online koncertet adtunk egy 5G teszt segítségével, amelynek során én Berlinben zongoráztam, a lányom pedig Londonban énekelt, tökéletes szinkronban.”
Milyen lesz a jövő készüléke?
Azt egyelőre nehéz megjósolni, hogy a jövő (5G-s) okostelefonjain milyen applikációkat használ majd a többség, visszatekintve ugyanakkor jól látszik, hogy eddig minden mobilhálózati technológia/generáció elhozta az okostelefon-használatnak, illetve magának a készüléknek az evolúcióját. Míg a 3G-vel a korábban szinte kizárólag szöveges kommunikációra (e-mail, chat) használt kommunikátorok egy csapásra teljes értékű internetböngésző-eszközzé váltak, addig a 4G megjelenése együtt járt a legkülönfélébb közösségi hálózatok burjánzásával, illetve azok mobilos vetületeinek szárnyalásával, továbbá az eleinte jellemzően komoly korlátok közé szorított streaming tartalomfogyasztással.
Az újabb és újabb felhasználási módokkal együtt változtak a készülékek is, megjelentek a szupergyors központi feldolgozóegységek (rendszerchipek), a PC-kkel összemérhető nagyságú háttértár, a többszenzoros képrögzítő-rendszerek és az alájuk dolgozó fejlett jelfeldolgozó algoritmusok, emellett az okostelefonok kijelzőjének képátlója és felbontása egyaránt folyamatosan nőtt.
Az okostelefon-piac legnagyobb szereplői éppen tavaly, az első 5G-s modellek megjelenésekor dobták piacra az első olyan készülékeket, melyek hajlítható kijelzővel rendelkeznek, illetve valamilyen módon a kijelzőméret szempontjából multifunkciós, több eszközt is helyettesítő megoldássá válhatnak. Bár ezek még nem terjedtek el széles körben, az 5G-korszakban a variálható kijelző várhatóan nagyobb szerephez juthat, az okostelefonok pedig további funkciókat vehetnek majd át a számítógépektől, kameráktól és más szórakoztatóelektronikai berendezésektől, például játékkonzoloktól.
Az 5G várhatóan mindenhol, mindennel összeköt és a mostaninál is több adatot bízunk majd a hálózatokra, ilyen szempontból nemcsak a telefonok, de a hálózatok adatbiztonságának kérdése is még fontosabbá válik a következő időszak tervezési döntéseiben.
Megoldást találtak a felesleges piros lámpákra
Egy amerikai cég megoldást találhatott arra a bosszantó jelenségre, amit a jelzőlámpák nem megfelelő, korszerűtlen hangolása és beállítása okoz: például arra, hogy az éjszakai forgalomban, az üres úton is meg kell állni a pirosnál. Nemcsak bosszúságot, hanem környezetszennyezést is okoznak az ilyen jelzőlámpák.
A kaliforniai székhelyű NoTraffic nevű cég mesterséges intelligencia alapján fejlesztett forgalomirányító rendszereket. Az ötlet lényege, hogy a sok esetben még a hatvanas évekből velünk maradt jelzőlámpa-programok helyett egy sokkal hatékonyabb és a valós idejű adatokra épülő rendszert alakítsanak ki. Fontos hangsúlyozni, hogy ehhez nincs szükség hálózatba kapcsolt járművekre, bár természetesen a NoTraffic megoldása adaptálható az ilyen autókra is, még hatékonyabbá téve a forgalomirányítást.
Tal Kreisler, a NoTraffic társalapítója és vezérigazgatója a Forbesnak elmondta, a cég megoldást talált arra, hogy a hatvanas, hetvenes évekből velünk maradt jelzőlámpa-programok helyett valami sokkal hatékonyabb és biztonságosabb születhessen. Kreisler természetesen az amerikai viszonylatok alapján alkotta meg a terméket, de Magyarországon is ismerős lehet az autósok számára a jelenség, hogy egy főútvonalon éjszaka haladva akár 30-45 másodpercre is meg kell állni az üres úton úgy, hogy se gyalogos, sem pedig jármű nem keresztezi az ember útját.
A mesterséges intelligencia hozhatja el a változást
A NoTraffic terméke a mesterséges intelligencián, így természetesen adatokon alapszik. A lényeg, hogy a jelzőlámpák a valós idejű adatok alapján adnának zöldet vagy pirosat, mindezt úgy, hogy a lámpában elhelyezett szenzorok érzékelik a forgalmat, és előre látják, ha járművek érkeznek a kereszteződéshez.
Kreisler elmondta, hogy a rendszer elsőbbséget adna a megkülönböztető jelzést használó járműveknek, valamint érzékelné az autók mellett a kerékpárosokat és a gyalogosokat is.
A rendszert jelenleg Arizonában, a Phoenix városát is magába foglaló Maricopa megyében tesztelik, az ottani közlekedésrendészeti hatóságok fogják eldönteni, hogy használható-e a gyakorlatban a NoTraffic terméke. A kezdeti eredmények igazolják a cég ötletét.
Jók az első eredmények
A Maricopában zajló tesztek első eredményei pozitívak. A járművek ötven százalékkal kevesebbet álltak a jelzőlámpánál, éves szinten az összes autós együtt 23 hónapnyi időt, azaz közel két évet takaríthat meg azzal, hogy nem áll feleslegesen egyes kereszteződésekben.
Az időbeli nyereség mellett az autók által kibocsátott károsanyag is jelentősen csökkenthető ezzel a megoldással, hiszen ha nem kell feleslegesen lassítania, megállnia, elindulnia és gyorsítania az autóknak, hanem egyenletesebben haladhatnak, akkor kevesebb szén-dioxidot bocsátanak ki. Kreisler szerint ezáltal évente akár félmillió tonnával kevesebb szén-dioxid kerülhet a levegőbe.
Javuló biztonság
Ha a fenti előnyök nem lennének elegendőek, akkor érdemes kitérni rá, hogy a NoTraffic rendszere biztonságosabbá is teheti a közlekedést, különösen a gyalogosok számára. Dominic Papa, az arizonai közlekedésbiztonsági felügyelet alelnöke szerint a NoTraffic életmentő megoldást hozott létre azzal, hogy nem engedi, hogy a gyalogosoknak túl sokat kelljen várnia egyes zebrákon való átkelésre. Ezzel csökken az esélye annak, hogy a piros jelzés ellenére az útra lépnek a sietősebb gyalogosok.
Maricopa megye vezeti az Egyesült Államok gyalogosainak halálozási listáját, így nem csoda, ha örülnének egy olyan rendszernek, ami megóvhatja a gyalog közlekedőket.
Lézerbiztonsági függönyök
Lézervédelem az összes szabványos hullámhossz ellen
Lézeres biztonsági függönyökkel nagy területeket tud levédeni a lézersugarak ellen. A standard függönyök a leggyakoribb hullámhosszok ellen védenek – az 193 nm-es UV-lézerektől a 10,6 µm-es CO2-lézerekig. A lézerbiztonsági függönyök nagyon jól nedvszívó, lángálló anyagból készülnek. Nézőablak beépíthető a biztonsági függönybe. A különféle szabványos méretek mellett az ügyfelek igényei szerint tervezett függönyök is lehetségesek.
Mobil lézerbiztonsági falak
Ha a munkaállomást gyorsan és rugalmasan kell árnyékolni, javasoljuk mobil lézervédő falak használatát.
A mobil lézerbiztonsági falak könnyen mozgathatók. Kerekekre vannak felszerelve, ezért nagyobb erőfeszítés nélkül egyik helyről a másikra is könnyen mozgathatók. A fal véletlenszerű elgurulásának megakadályozása érdekében az integrált kerekek egyszerűen rögzíthetők.
