A virtuális valóság továbbfejlesztésén alapuló kevert valóság már ma is elérhető áron könnyítheti meg a tervezői feladatokat. A technológiában azonban ennél sokkal több rejlik, ugyanis olyan virtuális modellek készíthetőek vele, amik a gyártást vagy a marketinget is ugyanúgy segíthetik.
Az autógyártóknak a jövőben egyre nagyobb szükségük lesz arra, hogy a tervezéstől az értékesítésig használható digitális ikertestvéreket alkossanak autóikról. Legalábbis ez a véleménye Doug Wolffnak, aki az Epic Games játékfejlesztő Unreal Engine grafikai motorjának technikai menedzsere.
Wolff, a SAE Internationalnek adott interjú során példaként hozta a BMW-t, ami 2017 óta a virtuális valósághoz hasonló, ám a virtuális elemekkel több interakciót lehetővé tevő kevert valóságot (Mixed Reality – MR) használ az autók kezelőfelületeinek tervezésében. Szerinte sok más gyártó fogja követni a bajor OEM példáját.
Hozzátette, hogy egyre több alkalmazási körben jelennek meg a valós idejű modellezést lehetővé tevő 2D-s és 3D-s grafikai motorok, azonban itt külön specifikus célokra fejlesztett rendszerekről van szó. Úgy jósolja, a jövő az olyan egységes, a vállalat különböző lokációjú és feladatú részlegei által egyaránt használható modelleké, amik élete az első koncepció felvázolásnál kezdődik, azután azt fejlesztik kész autóvá, majd később a gyártást, a marketinget, illetve az értékesítést támogatja.
Egyáltalán nem drága!
A BMW Kevert Valóság Laboratóriumának mérnökei egy valódi autót modellező vázban ülnek. A vezetési műveleteket fizikai elemek segítségével tudják végezni, miközben a változtatható hardveres részegységeket a VR szemüvegeken keresztül, az Unreal Engine segítségével látják. A megoldás ára, összevetve a korábbi vizualizációs rendszerekével „ég és föld” Wolff szerint.
A BMW rendszere a piacon elérhető VR szemüvegekre és nagyteljesítményű, ipari léptékekben olcsónak tekinthető gamer számítógépekre épül. A kedvezőbb áron elérhető számítási kapacitás mellett a kevert valóság alkalmazásának terjedését támogatja a 3D nyomtatás is, általa ugyanis a szükséges fizikai elemek gyorsabban és pontosabb kivitelben készíthetőek el, több lehetőséget nyújtva fizikai tesztelésre. Wolff elmagyarázta, hogy a kevert valósággal a mérnökök és a dizájnerek úgy tesztelhetik a különböző koncepciókat, hogy nem kell elhagyniuk a laboratóriumot.
Az Epic Games motorját már a Daimler is használja. Az Unreal Engine-t felhőben futtatják, és a mérnökeik egy laptop, valamint egy VR szemüveg használatával a világon bárhonnan megnyithatják és módosíthatják a megosztott virtuális modelleket. Ezáltal a világ különböző tájain működő mérnökcsoportok hatékonyabban tudnak együttműködni.
Wolff megosztotta, hogy a Daimler mérnökei a körbejárható modellekkel könnyebbnek találták a méretek felmérését, illetve a közös problémamegoldást is.
Nincsenek duplikációk
Wolff az újgenerációs VR rendszerek kulcsfontosságú tulajdonságának látja, hogy lehetővé teszik a CAD modellek valós idejű módosítását. Ez azt is jelenti, hogy a VR modellek a jármű miden életszakaszában használhatóak, anékül hogy duplikációtól vagy bármilyen más hibától kellene tartani.
A kész jármű VR modelljét a gyártásban az operátorok képzésére, valamint a gyártósor optimalizálására használhatják, még mielőtt megépülne a valódi.
Elektromos határfelület-repülőgépet építenek
Energiahatékonyan suhanó, elektromos határfelület-repülőgéppel tervezi megreformálni a tengeri közlekedést egy Regent nevű bostoni cég.
A gyártó szerint a Seaglider nevű jármű a repülőgépek technológiáját és kényelmét, illetve a vízi közlekedés megfizethetőségét ötvözi magában.
Ez a hibrid építmény gyakorlatilag egy kizárólag árammal hajtott gépmadár lesz, amely akár 290 kilométer per órás sebességgel is suhanhat majd a tengereken.
A Seaglidert állítólag személy- és teherszállításra egyaránt alkalmazni lehet majd.
Maga a jármű tulajdonképpen egy határfelület-repülőgép, vagyis egy olyan légi közlekedési eszköz, amely a szárnyai és a tengerfelszín között kialakuló légpárnán suhan előre. A párnahatás fenntartásához a masina egy szárnyfesztávolságon túl már nem távolodhat el a víztest felületétől. Minthogy a fizikai effektus megléte nélkül a gép repülésképtelen, sok helyen hivatalosan hajónak minősül.
A Seaglider egyik legnagyobb előnye, hogy a „szokványos” elektromos repülőknél sokkal energiahatékonyabban működik, és ugyanakkora akkumulátorral kétszer nagyobb távolságot tud megtenni. Gyorsulás alatt, a nagyjából 32 és 72 kilométer per óra közötti sebességtartományban a jármű hátuljára biggyesztett hordszárny biztosít zökkenőmentesebb átmenetet az úszás és a repülés fázisai között.
A Regent „szárnyas hajójára” légi-, és komptársaságok csak idáig 465 millió dollár értékben adtak le előrendeléseket. A hibrid teremtmény első utasszállító fuvarjaira 2025-ben kerülhet sor.
