Immár közúton is letesztelte 2005 óta fejlesztett, defektbiztos abroncsát a Michelin. Fenntarthatósági törekvéseivel összhangban egy elektromos meghajtású autón tette próbára találmányát a vállalat.
Világszerte évente több mint hárommilliárd gumiabroncs gurul le a gyártósorokról, amelyek a „leszerelésüket” követően jobbára hulladéklerakókban fejezik be a pályafutásukat.
Ez a gyakorlat rendkívüli mértékben szennyezi a környezetet.
A többi ember alkotta tárgyhoz hasonlóan a gumiabroncsok ökobarátabbá tételének egyik módja, ha azokat természetes, vagy újrahasznosítható anyagból állítják elő, a másik pedig az, ha az elhasználódásukig húzódó idő tartamát a gyártó valamiképpen meg tudja hosszabbítani.
A Michelin mindkét aspektust szem előtt tartotta, amikor elhatározta, hogy az eddigieknél környezetkímélőbb kerékköpenyeket fog kifejleszteni.
A cég által hosszú éveken át tökéletesített Unique Punctureproof TIre System (UPTIS) egy olyan abroncs, amelyet egyedi kialakításának köszönhetően soha nem kell újratölteni levegővel, és kilyukaszthatatlan.
Az újdonság jelenleg létező verzióját ráadásul 46 százalékban tökéletesen reciklálható anyagok alkotják, és ez az arány állítólag idővel csak növekedni fog.
Az UPTIS tulajdonképpen egy alumíniumkereket és üvegszállal megerősített plasztikból (GFRP) készült támasztószerkezetet ötvöz magában, és a Michelin szerint a hagyományos kerekekhez hasonló teljesítmény felmutatására képes.
Találmánya prototípusát a cég nemrég közelebbről is megismertette a nagyközönséggel, sőt, néhány jelentkezőt még sikeresen el is csábított egy tesztvezetésre, hogy az abroncsról véleményt alkothassanak. Az utazási élményt illetően a résztvevők a hagyományos típusokhoz képest nem tapasztaltak markáns különbséget, ami ebben az esetben határozottan pozitívumnak tekinthető.
Ilyen folyadékok kerülnek a jövő autóiba

Az elektromos autók térhódítása felszámolja majd az olajra és cseréjére épülő ágazatokat, azaz a kenőanyagok és szervizszolgáltatások jelentős részét. A McKinsey & Co. megvizsgálta, mi lép majd ezek helyére.
A belsőégésű motorokat kiszolgáló kenőanyagpiac és az autók karbantartási sémája régóta stabil pontja az autózás körüli pénzmozgásnak, az elektromos autók elterjedésével azonban mindkét területet erős csapás éri majd. Egy belsőégésű motorral hajtott autóba többek motor-, váltó- és hajtóműolaj is kell, így a kenőanyagokból óriási mennyiségek fogynak világszerte. Az akkumulátoros elektromos autókba csupán hűtőfolyadékot és hajtóműolajat kell tölteni, így a kenőanyagpiac hanyatlása várható az elektromos járműpark növekedésével. Ez a terjedés azonban drasztikusnak ígérkezik – 2035-re a mostani 30 millióról 400 millióra nőhet az elektromos autók száma, így a bennük lévő kevés folyadékból mégis sok fog fogyni.
Egy akkumulátoros elektromos autó nagyjából két-háromszor kevesebb folyadékot igényel, mint egy belső égésű motorral hajtott társa. Hajtóműolajból nagyjából megegyező mennyiség kell mindkét kategóriába, hűtőfolyadékból azonban amíg az elektromos 10-20 litert használ el élete során, a belső égésű motoros autó 20-80-at. Az 50-90 liter átlagosan elhasznált motorolajból elektromos autókba egyáltalán nem kell tölteni.
Hűtőközegek versenye
Az elektromos autók terjedésével egyre több kísérlet lesz alternatív hűtőfolyadékok használatára. Hamar szabványosítani kell, hogy hűtse az autóipar az elektromos autók hajtásának komponenseit. Jelenleg a hagyományos, glikolt tartalmazó, vízalapú hűtőfolyadék és a dielektrikum folyadékok versenyeznek. A ma közlekedő elektromos autókban előbbi található 0,5 dolláros literenkénti áron, elégséges hűtést biztosítva. A folyadék dielektrikumok jobb hűtési képességekkel bírnak, biztonságosabbak, de 2-3 dollárba kerül literjük.
Elképzelhető, hogy a jövőben csak a nagy teljesítményű, nagy hűtésigényű elektromos autók gyártói fognak dielektrikum hűtőközeget használni, de az is lehet, hogy a jó hírnevüket megtartandó és a biztonságot előtérbe helyezve a prémium gyártók is csatlakoznak. A McKinsey harmadik elmélete szerint a tömegpiac autóinak fele is folyadék dielektrikumot fog használni. A glikol hűtőfolyadék kielégítő hűtést biztosít, és a gyártók megoldották már, hogy megfelelően el legyen szigetelve a folyadék az akkumulátorcsomagtól baleset esetén is, azonban a plusz biztonság ígérete erős tényező lehet. A folyadékok piacának átalakulásából mindenki szeretne hasznot húzni, ehhez azonban szükség lesz a szabványosításra — számolt be a McKinsey & Company.