Az Oppo tanulmánya szerint 3-5 éven belül megjelenhetnek azok a kisméretű, ultra-alacsony fogyasztású eszközök, amelyek a működésükhöz szükséges energiát a környezet rádiófrekvenciás jeleiből gyűjtik össze. Az ezek felhasználásával létrehozott „zéró fogyasztású” kommunikációs rendszerek új távlatokat nyithatnak a távközlési iparban és jelentősen hozzájárulhatnak annak fenntarthatóvá tételéhez is.
Az Oppo bemutatta a nulla fogyasztású kommunikációval foglalkozó fehér könyvét. A 41 oldalas dokumentum felvázolja a zero power rendszerek alapelveit, legfontosabb alkalmazási területeit, valamint a technológia előtt álló legnagyobb kihívásokat.
A hordozható elektronikai eszközök többsége jelenleg akkumulátort használ áramforrásként, és bár az elmúlt évek során a technológia jelentős fejlődésen ment keresztül, továbbra is számos probléma merül fel a nagy méretek, a magas gyártási költségek, az általános élettartam és környezeti hatások tekintetében. Az ultra alacsony, vagy nulla energiaigényű zero power technológiák esetében nincs szükség beépített áramforrásra, így kompaktabb, hosszabb élettartamú és kisebb ökológiai lábnyommal rendelkező eszközök tervezése válik lehetővé. Ezek a tulajdonságok új fejlesztéseknek engednek teret az olyan alkalmazási területeken, mint az ipar, a mezőgazdaság, az egészségügy, a kereskedelem, az intelligens otthonok, vagy a hordható eszközök, de például fontos szerepet játszhatnak jövőben a vándormadarak vonulásának nyomon követésében is.
„A zero power technológia az egyik fő fókuszterületünk, amikor a 5G/6G technológiák fejlesztésével foglalkozunk, mivel lehetőséget kínál az elektronikai gyártók számára, hogy termékeikből eltávolítsák az akkumulátorokat egyszerre csökkentve ezzel költségeiket és a környezeti hatásukat is” – mondta Henry Tang, az Oppo vezető 5G-kutatója.
Bár a passzív kommunikációs technológia már ma is létezik a rádiófrekvenciás azonosítás (RFID) formájában, ez számos olyan hátránnyal rendelkezik, mint például az alacsony hatósugár és a kis rendszerkapacitás. Ez jelentős kihívásokat jelent, amikor az RFID-technológiát olyan speciális vagy összetett alkalmazásokban alkalmazzák, mint például az ipari szenzorhálózatok.
Ezzel szemben a zero power eszközök a tévé- és rádiótornyok, a mobilhálózati bázisállomások és a wifi-hozzáférési pontok által sugárzott környezeti rádiójeleket gyűjtenek be, majd a visszaszórásnak nevezett folyamat során kifelé is továbbítják azokat.
Az Oppo a saját kutatásai mellett hangsúlyt fektet a zero power kommunikáció szabványának népszerűsítésére is. A vállalat vizsgálja a zero power kommunikáció olyan más technológiákkal való együttműködésének lehetőségeit is, mint például a mesterséges intelligencia.
Egyre nagyobb az autómegosztás térnyerése
A tavalyi ugrásszerű bővülés után is folytatódhat az autómegosztás (car sharing) felívelése – közölte a Jövő Mobilitása Szövetség az MTI-vel. A szervezet 2022-re várja az autómegosztás aranykorát, noha tavaly is jelentősen, 36 százalékkal nőtt a belföldi felhasználók száma: 2021-ben összesen 13,5 millió kilométert tettek meg ilyen járművekkel, alkalmanként átlagosan hét kilométert.
A szövetség közleménye nagyrészt az autók szerepének átértékelésével magyarázza a car sharing népszerűségét. A gépkocsi státuszszimbólumként egyre inkább leértékelődik, és a fiatalabb nemzedékek amúgy sem birtokolni akarnak, hanem használni – véli a Jövő Mobilitása Szövetség elnöke. Pukler Gábor hozzátette, hogy Budapesten az autók mellett robogóból és rollerből is egyre több érhető el megosztásos szolgáltatásban.
A szövetség szerint az autómegosztás mellett szól, hogy a saját autók az idő 96-98 százalékban állnak, ami rengeteg parkolóhelyet is igényel. Ugyanakkor a megosztásos szolgáltatásban résztvevő egy autó a városi közlekedésben akár egy tucat saját tulajdonú személygépjárművet is kiválthat. A felhasználóknak ráadásul nem kell üzemanyagot, parkolási díjat, fenntartási költséget sem fizetniük, ez mind a szolgáltató költsége.
Ha nem megyünk sokat, nem éri meg a saját autó
Felmérési adatokra hivatkozva hangsúlyozták, hogy egy kisebb autót évi 7500 kilométer, egy nagyobbat 24.500 kilométer alatt nem éri meg fenntartani. A szövetség számításai alapján heti 2-3 alkalom autóhasználat esetén, évente 3900 kilométer megtétele mellett, havonta 78 ezer forintba kerül egy saját autó, míg a car sharing közösségi közlekedésre alkalmas bérlettel 34 ezer forintból kijön – írták.
További előnyként említették, hogy a carsharing-járművek majdnem fele elektromos, így a nagyvárosi alacsony vagy zéró emissziós zónákba is behajthatnak. Felhasználóik általában környezettudatosak, és kevesebbet is autóznak, mint azok, akik saját kocsival járnak. A szolgáltatás által kiváltott, vagyis meg nem vásárolt járművek hatását is beleszámolva, Európában autónként több mint 12 tonnával csökkenti a széndioxid-kibocsátást a car sharing – olvasható a közleményben.
