A Nemzetközi Űrállomás (ISS) az emberiség eddigi legdrágább objektuma, és immár 25 éve kering a Föld körül. Ismerd meg lenyűgöző történetét 25 számon keresztül elmesélve.
A Föld felszínétől mintegy 400 kilométerrel (250 mérfölddel) keringő Nemzetközi Űrállomás az emberiség egyik legambiciózusabb mérnöki vállalkozása. Az első, Expedition 1 küldetés óta több mint 280 űrhajós és kozmonauta járt az ISS fedélzetén, és az állomás 25 éve folyamatosan lakott.
Ha 2000. november 2. után születtél, akkor egész életedben mindig élt valaki az űrben.
Az ISS azt bizonyítja, mire képes a nemzetközi együttműködés, és mit érhetnek el az emberek, ha összefognak. Persze nem volt mindig zökkenőmentes az út.
Az energiaellátástól a lakható térfogaton át, a didzseridukig és a vécékig – íme 25 év az ISS történetéből 25 számba sűrítve.
Az ISS első eleme, a Zarja modul, 1998 novemberében indult útnak egy Proton rakétával a kazahsztáni Bajkonur Űrközpontból. Az indulás borús, hideg reggelen történt. Akik a hóval borított földsáncról figyelték (egy használaton kívüli nukleáris rakétasiló mellől – legalábbis ezt mondták), nem igazán érezték ünnepélyesnek a pillanatot.
Akkoriban az ISS-ről szóló cikkek többsége negatív hangvételű volt. A projekt – amely az 1980-as évekből származó, elvetett amerikai Freedom űrállomás-terv és az orosz Mir utódjának keveréke volt – tele volt késésekkel és költségtúllépésekkel. Politikai ellenzőkből sem volt hiány, akik a program teljes leállítását szorgalmazták.
Amikor Bill Shepherd, Szergej Krikaljov és Jurij Gidzenko 2000 novemberében felkapcsolták a villanyt az ISS-en, az állomás mindössze három összekapcsolt modulból állt. A Zarja, Zvezda és Unity ma is az állomás szívét alkotják: ezek biztosítják az áramellátást, az életfenntartást és a csatlakozási pontokat a később hozzáadott részekhez.
A szűkös körülmények ellenére az űrhajósok közel öt hónapot töltöttek az akkor még csírájában létező állomáson. Ez idő alatt 22 tudományos kísérletet, 7 űrsétát hajtottak végre, és két Space Shuttle legénységet is fogadtak.
Ma általában hét űrhajós tartózkodik egyszerre az ISS-en.
Attól függően, hogyan számoljuk, az ISS 16–20 nyomás alatti modulból, 8 nagy napelemszárnyból és számtalan egyéb alkatrészből áll. Ez bizony komoly összeszerelést igényelt.
Szerencsére az Egyesült Államok rendelkezett az űrsiklóval, amely nemcsak szállította az elemeket, hanem robotkarjával segített a helyükre illeszteni őket. Figyelembe véve, hogy az alkatrészeket Oroszországban, Észak-Amerikában, Európában és Japánban gyártották, meglepően kevés probléma adódott az összeillesztés során.
Az ISS belső tere nagyjából egy hat hálószobás ház méretének felel meg (vagy 13 705 köbláb). Súlytalanságban azonban minden irány használható: padló, fal és mennyezet gyakorlatilag értelmét veszti.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy szinte minden felületet berendezések, kísérletek és tárolók borítanak. Hogy az űrhajósok ne veszítsék el a térérzékelésüket, az ISS-nek hivatalosan van „padlója” és „mennyezete”. Ennek ellenére előfordul, hogy a legénység mindent fejjel lefelé használ egy napig.
Ha valamit biztosan megtanultunk a hosszú űrmissziókból, az az, hogy az űr nem tesz jót az emberi testnek. A súlytalanság izomsorvadáshoz, csontvesztéshez és látásromláshoz vezethet.
Ezért az űrhajósoknak napi két órát kell edzeniük. Az ISS edzőterme tartalmaz futópadot, szobakerékpárt és ellenállásos edzőgépeket. Az űrhajósok kellően motiváltak és fegyelmezettek ahhoz, hogy ezt komolyan vegyék.
2016-ban a brit Tim Peake még űrbéli maratoni rekordot is felállított: a 42 km-t 3 óra 35 perc alatt futotta le.
„A mai vizelet a holnapi kávé” – tartja az űrbéli mondás. Az ISS víz-visszanyerő rendszere a mérnöki tudomány csúcsa: az űrhajósok által kibocsátott víz közel 98%-át visszanyeri.
A rendszer kinyeri a levegő páratartalmát, az izzadtságot és a vécéből származó vizeletet, majd ivóvízzé tisztítja. Az állomás légkondicionáló rendszere folyamatos légáramlást biztosít.
A rendszeres takarítás ellenére az ISS nem steril: egy kutatás 55 különböző mikroorganizmust azonosított.
Az űrhajósok munkanapjaik jelentős részét kísérletek végzésével töltik. A mikrogravitációs kutatások az orvostudománytól (csont- és izomkutatás) az anyagtudományon át a gyógyszerfejlesztésig terjednek.
Egyes kísérletek földi betegségek elleni megoldásokat keresnek, míg mások új technológiákat fejlesztenek. Több magáncég már most is az ISS-en végzett kutatásokra építve gyárt fejlett anyagokat az űrben.
1959-ben a NASA még fiatal, tökéletes egészségű jelölteket keresett. John Glenn azonban bebizonyította, hogy nem a kor a döntő. A jelenlegi rekordot Don Pettit tartja, aki 70 évesen tért vissza a Földre – épp a születésnapján.
John Glenn egyébként 77 évesen repült másodszor az űrbe.
A hat hónapos küldetések ma már megszokottnak számítanak. Az ISS-en eltöltött leghosszabb egybefüggő időt a NASA űrhajósa, Frank Rubio töltötte fent.
Az abszolút rekord azonban továbbra is Valerij Poljakové, aki 437 napot töltött a Mir űrállomáson.
A Kupola az ISS egyik legnépszerűbb helye: egy európai gyártású panorámaablak a Földre. Az itt töltött idő azonban könnyen kizökkentheti az űrhajósokat a szigorú napirendből.
Az ISS-en már furulyát, szaxofont és gitárt is megszólaltattak. Don Pettit azonban egy porszívóból készített didzseridut – egyszerre zenélve és bemutatva egy tudományos kísérletet.
Az űrhajósok saját kis alvófülkét kapnak, nagyjából egy brit telefonfülke méretében. A zaj, a napfény és a súlytalanság miatt az alvás így is kihívás.
Chris Hadfield szerint az ISS-en töltött ideje egyik csúcspontja az volt, amikor megjavította az elromlott vécét – miközben egy orosz űrsétát is koordinált.
2019-ben az űrhajósok öt csokis kekszet sütöttek az ISS-en – de nem ehettek belőlük. Vissza kellett küldeni őket a Földre biztonsági vizsgálatra.
Az ISS már több mint 40 alkalommal hajtott végre pályamódosítást az űrszemét elkerülésére.
A rekord 8 óra 56 perc, amelyet Susan Helms és Jim Voss állított fel 2001-ben.
A kanadai robotkar az ISS egyik legfontosabb eszköze, szereléshez, dokkoláshoz és űrsétákhoz egyaránt.
13 magánszemély járt eddig az ISS-en. A NASA állítólag 35 000 dollárt kér el éjszakánként – étkezéssel és földi kilátással együtt.
Az ISS naponta 16 napkeltét és napnyugtát él meg, és az éjszakai égbolt egyik legfényesebb objektuma.
Ma egy SpaceX Dragon ülés ára kb. 55 millió dollár, míg a Szojuz körülbelül 80 millió dollárba kerül.
A Boeing Starliner meghibásodása miatt Sunita Williams és Butch Wilmore végül 286 napot töltött az ISS-en.
Az ISS napelemszárnyainak fesztávolsága 109 méter, hosszabb, mint egy Airbus A380-é.
Az ISS működtetéséhez több millió sor kód szükséges, beleértve a fedélzeti és földi rendszereket.
Szinte minden tárgynak saját vonalkódja van – a vécépapírtól a kritikus berendezésekig.
A NASA évente 3–4 milliárd dollárt költ az ISS működtetésére.