„A Google határozza meg, milyen információkat találunk meg” – mondja Varol Kayhan, a Dél-Floridai Egyetem információs rendszerek tanára.
„A Google célja, hogy az embereknek olyan információkat adjon, amilyeneket keresnek. De néha az, amit az emberek akarnak, nem a leghasznosabb” – mondja Sarah Presch, a Dragon Metrics digitális marketing igazgatója. Ez a platform segít a vállalatoknak abban, hogy weboldalukat a Google-nek jobban megfelelve optimalizálják, amit SEO-nak, azaz keresőoptimalizálásnak neveznek.
Presch észrevette, hogy amikor a Google olyan témákat kezel, amelyekről heves viták folynak, az eredmények néha félrevezetőek lehetnek. „Megnéztem, hogyan jeleníti meg a Google a vitatott kérdéseket, és néhány esetben meglepő eredményeket kaptam” – mondja.
Az egyik példában Presch azt vizsgálta, hogyan jeleníti meg a Google a „kávé és a magas vérnyomás közötti kapcsolatot”. A Google kiemelt válasza, amit „Featured Snippetnek” neveznek, a Mayo Clinic egyik cikkét idézte, és azt írta: „A koffein rövid ideig tartó, de drámai vérnyomás-emelkedést okozhat.” Azonban amikor Presch beírta a „nincs kapcsolat a kávé és a magas vérnyomás között” keresést, a kiemelt válasz ugyanebből a cikkből egy ellentmondó részletet idézett: „A koffeinnek nincs hosszú távú hatása a vérnyomásra, és nem növeli a magas vérnyomás kockázatát.”
Ugyanez történt, amikor Presch rákeresett arra, hogy „vajon az ADHD-t a cukor okozza-e” és arra, hogy „az ADHD-t nem a cukor okozza”. A Google mindkét esetben olyan kiemelt válaszokat hozott fel, amelyek egymással ellentétesek voltak, ugyanabból a cikkből. (Valójában kevés bizonyíték van arra, hogy a cukor befolyásolja az ADHD tüneteit, és biztosan nem okozza a rendellenességet).
Hasonló probléma adódik politikai kérdéseknél is. Ha például megkérdezi a Google-t, hogy „igazságos-e a brit adórendszer”, egy konzervatív képviselő idézetét fogja megjeleníteni, aki szerint az igen. De ha azt kérdezi, hogy „igazságtalan-e a brit adórendszer”, a válasz az lesz, hogy a brit adók a gazdagokat segítik, és növelik az egyenlőtlenséget.
„A Google azt csinálja, hogy az emberek keresésének megfelelően kiválaszt bizonyos szövegrészeket, és azokat adja nekik, amit olvasni akarnak” – mondja Presch. „Ez egy nagy elfogultsági gépezet.”
A Google szerint ők nem elfogult találatokat biztosítanak, hanem olyanokat, amelyek megfelelnek a felhasználók kereséseinek. „Keresőmotorként a Google arra törekszik, hogy jó minőségű találatokat mutasson meg, amelyek relevánsak a beírt kérdéshez” – mondja a Google szóvivője. „Nyitott hozzáférést biztosítunk a különböző nézőpontokhoz, és segítünk az embereknek értékelni a megtalált információkat.”
A Google naponta több mint 9 milliárd keresést kezel, és az emberek nagy része nem kattint tovább az első pár találatnál. Egy tanulmány szerint a felhasználók szeme gyakran meg sem áll a legfelső találatokon túl. Ez hatalmas befolyást ad a Google kezébe abban, hogy hogyan tapasztaljuk meg a világot.
A Google állítása szerint jól kezeli ezt a felelősséget. „Független kutatások cáfolták azt a feltételezést, hogy a Google szűrőbuborékba zárná a felhasználókat” – mondja a szóvivő.
Az úgynevezett „szűrőbuborékok” és „visszhangkamrák” létezése az interneten gyakran vita tárgya, de egyes kutatások szerint ezek hatását talán eltúlozzák.
Varol Kayhan, aki azt tanulmányozza, hogyan befolyásolják a keresőmotorok a megerősítési torzítást – vagyis azt a hajlamunkat, hogy olyan információkat keressünk, amelyek megerősítik a hitünket – azt mondja, hogy egyértelműen hatással vannak ránk azok a rendszerek, amelyek eldöntik, mit látunk az interneten. „Drámai hatása van annak, hogy hogyan kapjuk meg az információkat” – mondja.
A Google szóvivője szerint egy 2023-as tanulmány kimutatta, hogy az emberek azért találkoznak pártos hírekkel, mert azokra kattintanak, nem pedig azért, mert a Google eleve ilyeneket mutatna nekik. Ez része a megerősítési torzításnak: az emberek olyan információkat keresnek, amelyek igazolják a saját nézeteiket, és figyelmen kívül hagyják azokat, amelyek megkérdőjelezik azokat. De a kutatók szerint még ez a tanulmány sem állítja, hogy a Google algoritmusai problémamentesek lennének. „Néhány esetben a résztvevők erősen pártos és megbízhatatlan hírekkel találkoztak a Google keresőjében” – mondták a kutatók – „és korábbi kutatások szerint még korlátozott számú ilyen találkozás is jelentős negatív hatásokkal járhat”.
Még ha eldöntjük is, hogy a számunkra kényelmes információkat fogyasztjuk, „a Google által felkínált válaszok eleve csak egy bizonyos csokrot képviselnek” – mondja Silvia Knobloch-Westerwick, a berlini Technische Universität professzora. „Az algoritmusok jelentős szerepet játszanak abban, hogy mit látunk.”
A Google nem válaszolt arra a kérdésre, hogy van-e valaki a cégnél, aki kifejezetten a megerősítési torzítás problémájával foglalkozik.
A Google szóvivője szerint könnyen találhatunk olyan találatokat, amelyek különböző nézőpontokat tükröznek, ha tovább keresgélünk. Ez még Presch példáira is igaz lehet. Például ha azt kérdezi valaki, hogy „jó demokrata jelölt-e Kamala Harris”, akkor a lejjebb található linkek között kritikus nézeteket is találhat. Ugyanez igaz a „tisztességes-e a brit adórendszer” kérdésre is – találhatunk olyan eredményeket, amelyek szerint nem az.
A probléma az, hogy sok felhasználó nem megy lejjebb az első találatoknál, és így nem látja a különböző nézőpontokat. A Google gyakran összefoglalja az információkat kiemelt válaszokban, így kevesebb esély van arra, hogy az emberek tovább böngésszenek a találatok között.
Sokan mondják, hogy a Google keresőmotorból „válaszmotorrá” vált, ahol nemcsak linkeket mutat, hanem konkrét válaszokat ad a kérdésekre. Erre jó példa az AI Overviews funkció, ahol a mesterséges intelligencia ad választ a kérdésekre, ahelyett, hogy csak linkeket jelenítene meg. Ahogy a Google fogalmazott: „Hagyhatjuk, hogy a Google végezze el helyettünk a keresést.”