A svéd Chalmers Műszaki Egyetem tudósai egy új tanulmányban azt állítják, hogy 2045-re minden 1200 km-en belüli utazás hidrogénüzemű repülőgépekkel történhet. Az első kereskedelmi célú hidrogénrepülések Svédországban már 2028-ban megkezdődhetnek, jelezve, hogy a technológia gyorsan halad a megvalósítás felé.
A Chalmers kutatói a GKN Aerospace céggel együttműködve fejlesztettek ki egy új hőcserélő technológiát, amely forradalmasíthatja a hidrogénüzemű repülést. Az egyetem szélcsatornáiban olyan energiahatékony motorokat fejlesztenek, amelyek lehetővé teszik a nehézgépjárművek biztonságos és hatékony hidrogénes repülését. A szabadalmaztatás alatt álló hőcserélők célja a hő átadása a szuperhideg hidrogén és a motor között, ami nemcsak az üzemanyag-fogyasztást csökkenti, hanem növeli a repülőgépek hatótávolságát is.
A technológia lényege, hogy a kipufogógázok hulladékhőjét felhasználva több száz fokkal előmelegíti az üzemanyagot, mielőtt azt az égéstérbe fecskendeznék. Carlos Xisto, a Chalmers Fluid Mechanikai Tanszékének docense és a tanulmány egyik szerzője elmondta, hogy az új hőcserélővel felszerelt rövid és közepes távú repülőgépek üzemanyag-fogyasztása közel nyolc százalékkal csökkenthető. „Figyelembe véve, hogy a repülőgép-hajtómű egy kiforrott és jól bevált technológia, ez nagyon jó eredmény egyetlen alkatrésztől” – nyilatkozta Xisto.
A tanulmány szerint 2045-re a hidrogénhajtású járatok az északi utasforgalom 59%-át és az összes északi légi útvonal 97%-át kielégíthetik, legfeljebb 750 mérföldes repülési távolsággal. A kutatók demonstrálták, hogy az új üzemanyagtartályok szigeteltek, hogy elviseljék a szuperhideg folyékony hidrogént, és elegendő üzemanyagot tárolnak az útra, miközben könnyebbek, mint a hagyományos, fosszilis alapú üzemanyagtartályok.
A Chalmers egyetem megjegyezte, hogy a hőcserélő technológia további optimalizálása akár tíz százalékkal is növelheti egy szabványos Airbus A320-as kereskedelmi repülőgép hatótávolságát, ami körülbelül 450 mérföldnek, azaz a Göteborg és Berlin közötti távolságnak felel meg. Az iparági várakozások szerint 2050-re a globális légi közlekedés 30-40 százalékát hidrogénnel fogják működtetni. Anders Grönstedt, a projekt egyik vezetője, kifejtette, hogy valószínűleg még jó néhány évig szükség lesz olyan repülőgépek keverékére, amelyek elektromos árammal, kevésbé környezetszennyező e-jet üzemanyaggal és hidrogénnel működnek. „De minden olyan repülőgép, amelyet megújuló energiából származó hidrogénnel lehet meghajtani, csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást” – tette hozzá Grönstedt.
A hidrogénüzemű kereskedelmi repülőgépek technológiáit jelenleg a Chalmers Műszaki Egyetemen és a brazíliai Santa Catarina Szövetségi Egyetemen fejlesztik. A kutatók elkötelezettek amellett, hogy a hidrogénüzemű repülés a közeljövőben elérhetővé váljon, ezzel is hozzájárulva a légi közlekedés fenntarthatóbbá tételéhez.