Az előző heti cikkünkben a levegőben található pára hasznosításáról olvashattak. Most azonban egy véletlennek köszönhetően újabb áttörés küszöbén állunk.
A Massachusettsi Egyetem kutatói felfedték, hogy sikerült a levegő páratartalmából kis, de folyamatos elektromos áramot előállítaniuk. A The Guardian beszámolójából kiderült, hogy az áttörés meglepetészszerűen jött.
„Hogy őszinte legyek, ez egy baleset volt” – mondta a hírportálnak a tanulmány vezető szerzője, Jun Yao professzor. „Valójában egy egyszerű érzékelőt szerettünk volna készíteni a levegő páratartalmának mérésére. De valamilyen oknál fogva a diák, aki ezen dolgozott, elfelejtette rákapcsolni az áramra”. Az eszköz, amely mikroszkopikus csövek vagy nanodrótok tömbjéből készült, ettől függetlenül elektromos jelet adott.
A nanodrótok a csőben ütköztek, ami egy kis töltést eredményezett, és ahogy az ütközések gyakorisága nőtt, a cső egyik vége másképp töltődött, mint a másik.
„Szóval ez tényleg olyan, mint egy akkumulátor” – magyarázta Yao. „Van egy pozitív és egy negatív húzóerő, és amikor összekapcsolod őket, a töltés áramlik.”
Yao csapata egy új tanulmányt végzett, amelyben kísérleteik során a nanodrótok helyett olyan anyagokat használtak, amelyek több millió apró lyukkal, azaz nanopórusokkal rendelkeznek. Az eredmény egy hüvelykujjnyi méretű eszköz lett, amely nagyjából egy mikrowattot képes előállítani.
„Az a szép, hogy a levegő mindenhol ott van” – tette hozzá Yao. „Bár az eszköz egy vékony lapja nagyon kis mennyiségű áramot vagy energiát ad le, elvileg több réteget is egymásra helyezhetünk függőlegesen, hogy növeljük a teljesítményt.”
Most más tudósok azt mondják, hogy ezek az eszközök valóban képesek arra a csodára, hogy a levegőből áramot termeljenek. Peter Dobson, az Oxfordi Egyetem mérnöki tudományok professor emeritusa a The Guardiannek elmondta, hogy a kísérletek eredményesnek bizonyultak.
„Amikor először hallottam róla, azt gondoltam: „Ó, igen, még egy…”. De nem, ennek van értelme, ennek van” – mondta Dobson. „Ha sikerül megtervezni és méret arányosítani, és elkerülni, hogy a légköri mikrobák beszennyezzék a dolgot, akkor működnie kell.”
Mások szerint azonban még hosszú út áll előttünk, mire az ilyen típusú eszközök az otthonainkban is helyet kapnak.
Ennek ellenére Yao továbbra is mer nagyot álmodni.
„Rengeteg energiát tárolnak a levegőben lévő vízmolekulák” – állapította meg a The Guardian című lapnak. „Innen származik a villámhatás a zivatarok során. Az ilyen típusú energia létezése nem kétséges. A kérdés az, hogy hogyan gyűjtjük össze.”
Vajon sikerül-e elég hatékonyan összegyűjteniük, hogy működőképesnek bizonyuljon? Ezt csak az idő fogja megmondani.