A generatív AI-eszközök lehetőségei egyre csábítóbbak: képesek átalakítani a munkahelyi folyamatokat, időt szabadítanak fel, és lehetővé teszik a dolgozók számára, hogy kreatívabb, értékesebb feladatokra koncentráljanak. Az ismétlődő munkafolyamatok automatizálása mellett ezek az eszközök új készségek elsajátítását is megkönnyítik. Ennek ellenére a vállalatok és alkalmazottak között még mindig nagy a szakadék: a dolgozók jelentős része nem érzi magát eléggé támogatottnak az AI bevezetésében, míg a munkáltatók sokszor nem biztosítanak megfelelő képzést vagy motivációt a technológia használatához.
A felmérések egyértelműen mutatják, hogy az AI iránti nyitottságot jelentősen befolyásolja az életkor, az iparág és az iskolai végzettség. A fiatalabb generációk könnyebben beépítik a chatbotokat és más AI-alapú eszközöket a mindennapi munkájukba. A 18 és 29 év közöttiek között kétszer annyian használják rendszeresen az AI-t, mint az 50 év felettiek.
Az oktatási háttér szintén döntő tényező: a diplomások sokkal nagyobb arányban ismerik fel az AI előnyeit, míg a középiskolai végzettségűek között kisebb az érdeklődés. Franciaországban például a felsőfokú végzettségűek közel 70%-a már találkozott a ChatGPT-vel és használt is AI-eszközt, míg az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében ez az arány lényegesen alacsonyabb.
A munkavállalók hozzáállása az AI-hoz gyakran attól függ, hogy milyen szerepet tölt be a technológia a mindennapjaikban. A tech-szektorban dolgozók például sokkal inkább látják a benne rejlő lehetőségeket, hiszen munkájuk során gyakrabban kerülnek kapcsolatba vele. Azok, akik már napi szinten használják, jellemzően pozitívan vélekednek róla, és úgy érzik, hogy az AI növeli a kreativitásukat és segít abban, hogy jobban fókuszáljanak a fontos feladatokra.
Ezzel szemben azok a dolgozók, akiknek munkáját az AI kevésbé érinti, gyakran bizonytalanok: nem tudják, hogy az új technológia segíti vagy éppen veszélyezteti őket. Egyesek attól tartanak, hogy az AI miatt elveszíthetik állásukat, míg mások egyszerűen nem látják, hogyan tudná megkönnyíteni a mindennapi teendőiket.
Az egyik legnagyobb probléma, hogy a munkavállalók jelentős része nem kap megfelelő képzést az AI-használatra. Bár a cégek egyre többet fektetnek a technológiai fejlesztésekbe, sokan még mindig úgy érzik, hogy nem rendelkeznek elegendő tudással vagy támogatással ahhoz, hogy hatékonyan használják az AI-t a munkahelyükön.
Egy felmérés szerint bár az irodai dolgozók közel fele már napi szinten találkozik AI-alapú eszközökkel, csupán negyedük részesült formális képzésben. A legtöbben önállóan, próbálgatások útján tanulják meg a rendszerek működését, ami sokak számára hosszabb és kevésbé hatékony folyamat
A generatív AI egyik legnagyobb előnye a termelékenység növekedése. Azok a munkavállalók, akik hatékonyan alkalmazzák az AI-t, gyakran tapasztalják, hogy gyorsabban tudnak dolgozni, kevesebb hibát vétenek, és több időt tudnak szánni a stratégiai gondolkodásra.
Egyes iparágakban az AI lehetőséget ad arra, hogy a dolgozók nagyobb arányban végezzenek kreatív feladatokat, miközben a rutinszerű tevékenységek automatizálódnak. Ugyanakkor néhány szakértő arra figyelmeztet, hogy ahol az AI valóban időt takarít meg, ott a munkáltatók néha egyszerűen több feladattal látják el az alkalmazottakat, így a munkahelyi stressz nem feltétlenül csökken.
A világ különböző részein eltérő módon tekintenek az AI-ra. Míg például az ázsiai feltörekvő piacokon a munkavállalók nagy része úgy véli, hogy az AI jelentősen javítja majd a munkakörülményeiket, addig Japánban vagy Dél-Koreában meglehetősen szkeptikusak ezzel kapcsolatban. Az USA-ban és Európában az AI elfogadottsága szintén vegyes képet mutat: a technológiai szektorban dolgozók optimisták, míg más iparágakban még mindig nagy a bizonytalanság.