A skandináv országok és a balti régió egyaránt élen járnak a digitális technológia európai központjává válásért folyó versenyben. A digitális technológia és az innováció hasznának learatásáért folytatott intenzív versenyben Európa folyamatosan keresi az új „unikornisokat”. Ezek a magántulajdonban lévő, több mint 1 milliárd dollár (920 millió euró) értékű technológiai startupok.
Az ilyen varázslatos lények hagyományosan a kaliforniai Palo Altóban, a Szilícium-völgy néven ismertté vált városban virágoznak. Többek között olyan globális technológiai óriásoknak ad otthont, mint az Amazon, a Facebook és a Google.
Európa saját unikornisainak térképe azonban továbbra is meglehetősen széttagolt. Európa rendelkezik a tehetséggel, a pénzzel és az ökoszisztémával is, mégis lemaradásban van az USA-hoz és Kínához képest.
Kétségtelenül fellendülés tapasztalható az „unikornisok” terén, amióta a kifejezést először 2013-ban Aileen Lee kockázati tőkebefektető alkotta meg a magántulajdonban lévő, több mint 1 milliárd dolláros értékű technológiai vagy innovatív cégek leírására. Akkor 39 volt, de az unikornisok száma globálisan tavalyra több mint 1200-ra duzzadt. A Dealroom adatai szerint több mint felüknek az Egyesült Államok ad otthont, őket követi Kína és az Egyesült Királyság. Az amerikaiak fele pedig magában a Szilícium-völgyben jött létre.
Az EU-n belül az egyszarvúak különösen Németországban koncentrálódnak (2008 és 2021 között az összes egyszarvú 30%-át adták), majd Franciaország (15%) és Svédország (14%) következik – derül ki az Európai Bizottság által 2022-ben megrendelt kutatásból. Ha a sikertörténeteket régiónként vizsgáljuk, az északi és a balti országok együttesen emelkednek ki az egy főre jutó unikornisok legmagasabb számával. A 27 millió lakosú északi országok 2013-23 között 73 unikornis céget hoztak létre, ami az összes európai unikornis 17%-át teszi ki mindössze 4%-os népesség mellett – derül ki a skandináv alapítású, korai fázisú kockázati tőkebefektető cég, a node.vc adataiból.
„Nagyon sok nagyon-nagyon erős vállalat jött ki egy nagyon-nagyon kis régióból” – mondta John Elvesjö, a node.vc ügyvezető partnere, hozzátéve, hogy »csak Svédországból 39 unikornis született, míg Dániából 16, Norvégiából 11, Finnországból pedig hét«.
Annak ellenére, hogy Észtország viszonylag kis ország, a mintegy 1 355 375 lakosú Észtország 10 unikornisnak ad otthont, köztük többek között a Skype, a Playtech, a Wise és a Bolt.
Svédországot, a térségen belül az unikornisok fő központját, az EU országai közül a StartupBlink Global Startup Ecosystem Index 2024 alapján a startup ökoszisztéma tekintetében a legmagasabb helyre sorolta. Az országot a világ 6. legjobb startup-alapítási országának nevezték, szorosan követve Németországot, Franciaországot és Hollandiát. Ezen a rangsoroláson azonban az ország üzleti környezete rosszabb osztályzatot kapott, mint tavaly, a 2023-as 5. helyről a 9. helyre esett vissza.
Az olyan sikertörténetek, mint a Spotify sikertörténete, Svédország és más skandináv országok történelmileg olyan hírnevet szereztek, hogy olyan feltételeket teremtenek, amelyek lehetővé teszik a technológiai startupok virágzását. Ezek közé a feltételek közé tartozik a kockázati tőkéhez való hozzáférés, az erős technológiai tudásbázis, a vállalkozói mentalitás és a szélessávú internet jelenléte a leendő vállalatok számára. Kulturális szempontból egy másik tényező lehet a kockázatvállaláshoz való hozzáállás, és a kudarctól való félelem kevésbé lehet jelen egy olyan erős társadalmi támogatási rendszerrel rendelkező országban, mint amilyenek az északi országok.
Elvesjö, egy svéd vállalkozó, aki szerepet váltott, miután két sikeres technológiai startup létrehozásával nevet szerzett magának a technológiai iparban, azonban úgy véli, hogy az igazi siker két kulcsfontosságú tényezőn múlik. „Mi nagyon-nagyon kis országok vagyunk. Egyáltalán nincs esély arra, hogy a helyi nyelven üzletet kössünk (…) ezért mindannyian nemzetközi alapon alapítottuk meg a vállalatainkat, mind szerződéses, mind együttműködési, mind nyelvi szempontból. Tehát minden, az északi országokban alapított vállalat mindent előkészít a nemzetközi üzletkötésre” – mondta az Euronews Businessnek, és a régió sikerének másik kulcsát a magas digitalizációban jelölte meg.
Annak érdekében, hogy a svéd startup ökoszisztéma globálisan versenyképes maradjon, az ország olyan kezdeményezéseket indított, mint például az Eye for AI, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligencia területén a legjobb tehetségeket Svédországba csábítsa azáltal, hogy képzéseket kínál, és projekteken keresztül megnyitja a svéd mesterséges intelligencia közösség kapuit.
Az ország emellett rezidensprogramokat is indít a bevándorló vállalkozók számára, hogy a felsőoktatás és egyéb kedvezmények mellett Svédországban indíthassanak vállalkozást
Amint az Európai Bizottság fent idézett jelentése megállapítja, az EU gazdag ötletekben és tehetségben, mégis 2022-ben minden egyes unikornisra az EU-ban körülbelül 8 unikornis jutott az USA-ban.
„A probléma az, hogy nincsenek meg azok a startupok, amelyek megtalálják a megoldást, hogy felnőjenek és egyszarvúvá váljanak Európából” – mondta Carme Artigas, az ENSZ mesterséges intelligenciával foglalkozó tanácsadó testületének társelnöke egy idei madridi üzleti konferencián.
Kulcsfontosságú kérdés, hogy miként áramolhatna szabadabban a tőke a nagy potenciállal rendelkező startupokhoz. A nagy potenciált sajnos gyakran megállítják a határon, annak ellenére, hogy az EU garantálja a szabad mozgást, úgy tűnik, az innováció keretfeltételei akadályokba ütköznek. A Lemonadóhoz hasonló technológiai startupokat támogató Node.vc kockázatitőke-társaság társalapítójaként Elvesjö úgy véli, hogy a potenciális befektetési lehetőségek vizsgálatakor gyakran döntő fontosságú, hogy egy startup vállalkozás képes-e a méretnövelésre és új piacok meghódítására Európában. Elmondása szerint mindennapi munkája során a fő problémákat a széttagolt szabályozás, a különböző valuták és nyelvek okozzák, amelyek mindegyike miatt sokkal nehezebb egy unikornis létrehozását az EU-ban, mint az Egyesült Államokban.
A Svédországban dolgozó Elvesjö egy olyan példát hozott fel, amikor egy 30 percnyi vonatútra, de Dániában található vállalatnak dán ügyvédekre volt szüksége, hogy megfeleljen a szabályoknak. Izlandon a helyi bankszámla kötelező. Egy másik eset azt illusztrálta, hogy amikor egy finnországi kártyakibocsátó fintech vállalat Lengyelországba szeretne terjeszkedni, meg kell állnia és teljesen új engedélyeket kell beszereznie, mielőtt belépne az új piacra az EU-n belül.
„Ha a munkajog, az adójog, a társasági jog mind nagyon különböző, (…) ez megnehezíti a vállalkozás méretezését” – mondta Elvesjö.
„Befektetőként pedig mindig a skálázhatóságot keressük. És hetente utasítottam el cégeket, mert a modelljük skálázása nem lesz egyszerű, ha országonként, országonként, országonként mennek. Tehát minden új ország egy új cég lesz, minden kockázattal és nehézséggel. Amint kimozdulsz az országodból, a következő országba, a következő országba, nagyon sok munkát kell végezned. És ez az, ami visszatart.” Elvesjö, sok más kockázati tőkéshez és piaci szereplőhöz hasonlóan, egységesebb pénzügyi és jogi struktúrát sürget a bejegyzett szervezetek körül.
A problémák egy része megoldható lenne, ha a pénzügyi rendszerek az egész blokkban kevésbé lennének széttagoltak, ami az EU tőkepiaci uniójának egyik fő célja. A CMU azonban már 2015 óta készül. Bár a tagállamok között nincs egyértelmű egyetértés a CMU minden aspektusát illetően, a blokkban egyre erősödik az az érzés, hogy Európának szemléletváltásra van szüksége, több kockázatot kell vállalnia, és támogatnia kell a feltörekvő, bomlasztó technológiai innovációt és az azt létrehozó startupokat. A McKinsey & Co. nemrégiben kiadott jelentése szerint, ha Európa nem lesz sikeres az ilyen technológiák terén, elveszítheti erősségeit a hagyományos iparágakban, például az autóiparban vezető szerepet betöltő EU „lemaradhat az autonóm vezetés terén”.