2022-ben David Bennett, egy 57 éves amerikai férfi lett az első ember, aki genetikailag módosított sertés szívet kapott. Sajnos két hónappal a műtét után elhunyt, de nem azért, mert a szervezete kilökte az idegen szervet, hanem mert a donor szíve már vírussal fertőzött volt.
Idén a Marylandi Orvosi Egyetem (UMSOM), amely Bennett műtétjét végezte, szeptember 20-án elvégezte a második transzplantációt egy 58 éves férfin. Az UMSOM szerint ez volt a világon a második alkalom, hogy genetikailag módosított sertés szívet ültettek át élő betegbe.
Egy hónappal később az UMSOM közzétett egy videót, amelyben részletesen bemutatja, hogy a páciens, Lawrence Faucette, aki végstádiumú szívbetegségben szenvedett, mostanra már jól gyógyul. Ez a világon mindössze a második alkalom, hogy genetikailag módosított sertés szívet ültettek át élő betegbe.
Az UMSOM szerint az orvosok nem tudtak hagyományos szívátültetést végezni Faucette-on emberi szív felhasználásával, mivel már korábban is fennállt perifériás érbetegsége és belső vérzéssel járó komplikációk léptek fel. Ami a jóváhagyást illeti, a műtétnek zöld zászlót mutattak, miután az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) jóváhagyta az eljárást az egy betegre vonatkozó új vizsgálati módszer (IND) „könyörületes felhasználási” módszere alapján.
Közvetlenül a műtét után az UMSOM orvosainak orvosi nyilatkozata szerint Faucette képes volt önállóan lélegezni, és a szíve is kielégítően működött támogató berendezések segítsége nélkül.
Egy hónap elteltével egy, az Associated Press által hozzáférhetővé tett videón most az látható, amint Faucette ülő helyzetben pedálozási gyakorlatot végez, amelynek célja az erőnléte javítása. „A szíve mindent magától csinál” – mondta a videón Dr. Muhammad Mohiuddin, az UMSOM csapatának szív-xenotranszplantációs vezetője.
A kórházi személyzet arról is beszámolt, hogy Faucette már képes felállni, és a gyógytornászok segítenek neki abban, hogy megszerezze a járás kipróbálásához szükséges erőt.
Faucette példái reményt keltőek, miután a xenotranszplantáció, vagyis az állatokból emberbe történő szervátültetés többszöri kísérlete évek óta sikertelen volt. Ennek oka, hogy a recipiensek immunrendszere gyorsan kilöki az idegen szövetet. Az utóbbi években ígéretes eredményekre jutottak azok a kísérletek, amelyek során olyan sertéseket használtak, amelyek szerveit genetikailag módosították, hogy azok hasonlítsanak az emberi szervekhez.
Az első xenotranszplantációra az 1980-as években tettek kísérletet. Egy pávián szívét ültették át egy súlyos szívbetegségben szenvedő csecsemőbe. Az újszülött immunrendszere azonban kilökte az adományozott szervet, ami egy hónappal később a halálát okozta.
Az orvosok szerint „az ismeretlen kórokozó állatról emberre történő átvitelétől való félelem miatt a xenotranszplantációk nagyobb valószínűséggel váltanak ki veszélyes immunválaszt. Ezek a válaszok a szerv azonnali kilökődését válthatják ki, ami potenciálisan halálos kimenetelű lehet a beteg számára” – áll az UMSOM közleményében.
Az első beteg ismeretlen vírus okozta halála után a NYU Langone kutatói 2022 júniusában és júliusában két további műtétet hajtottak végre agyhalott betegeken, hogy létrehozzák az ilyen transzplantációk klinikai eljárását. A szívátültetésre vonatkozó jelenlegi klinikai irányelveket követték a gyűjtés, a szállítás, a transzplantáció és az immunszuppresszió során.
Az FDA által kért preklinikai kutatások jelentős további adatainak közzétételével az UMSOM csapata most megpróbálja a folyamatot a klinikai vizsgálatok felé terelni. Az Egyesült Államokban óriási igény van a szívátültetésre, és az Egyesült Államok Egészségügyi és Humán Szolgáltatások Minisztériumának Szerv Beszerzési és Transzplantációs Hálózata szerint jelenleg több mint 100 000 amerikai áll transzplantációs várólistán..