A NASA óriási rakétáját a floridai Cape Canaveralban található indítóállásra szállították, miközben megkezdődtek az utolsó előkészületek az első emberes Hold-misszióhoz több mint 50 év után.
A 98 méter magas Space Launch System (SLS) rakétát közel 12 órán keresztül szállították függőleges helyzetben a Vehicle Assembly Buildingből az indítóállásra, egy mintegy 6,5 kilométeres úton.
Most, hogy a rakéta elfoglalta végső helyét, az utolsó tesztek, ellenőrzések és egy úgynevezett „nedves főpróba” következik, mielőtt megadják az engedélyt a 10 napos Artemis II küldetésre, amely során négy űrhajós a Hold körül fog repülni.
A NASA szerint a legkorábbi lehetséges indítási dátum február 6., de további indítási időablakok állnak rendelkezésre februárban, valamint márciusban és áprilisban is.
A rakéta reggel 7:04-kor (helyi idő szerint) indult el, és 18:41-kor érkezett meg a Kennedy Űrközpont 39B indítóállására. A szállítást egy hatalmas jármű, az úgynevezett crawler-transporter végezte, amely legfeljebb 1,3 km/órás sebességgel haladt. Az eseményt élő közvetítésben is figyelemmel lehetett kísérni.
A NASA közölte, hogy a következő napokban a rakétát felkészítik a „nedves főpróbára”, amely során az üzemanyag-feltöltési folyamatokat és a visszaszámlálási eljárásokat tesztelik.
Az Artemis II legénysége — Reid Wiseman, Victor Glover és Christina Koch amerikai űrhajósok, valamint Jeremy Hansen kanadai űrhajós — személyesen is jelen volt a Kennedy Űrközpontban, és figyelte a rakéta indítóállásra érkezését.
Néhány héten belül a négy űrhajós már az Orion űrhajóban fog ülni, a rakéta tetején, készen arra, hogy elinduljanak a Hold felé.
Ez lesz az első emberes Hold-küldetés azóta, hogy az Apollo–17 1972 decemberében leszállt a Hold felszínére.
A NASA szerint a küldetés során az űrhajósok messzebb juthatnak az űrbe, mint bármely ember korábban. Az Artemis II nem tervez holdraszállást; célja, hogy előkészítse a terepet az Artemis III számára, amely már egy valódi holdraszállást hajtana végre. A NASA szerint az Artemis III indítása „legkorábban 2027-ben” várható, bár szakértők szerint 2028 a reálisabb időpont.
Christina Koch elmondta, különleges élmény volt látni a rakétát.
„Az űrhajósok a legnyugodtabb emberek az indítás napján. Ez azért van, mert teljesen felkészültünk arra a küldetésre, amelyet el kell végeznünk, és amelyre hosszú ideig készültünk” — mondta.
Jeremy Hansen szerint a küldetés az egész világot inspirálhatja.
„A Holdat mindig természetesnek vettem. Egész életemben láttam, rápillantottam, majd elfordultam tőle. Most viszont sokkal többet nézem, és szerintem mások is így lesznek ezzel, amikor emberek repülnek majd el a túlsó oldala mellett. Ez jó az emberiség számára.”
Az Artemis II küldetés első két napját a Föld körüli pályán töltik.
„Szinte azonnal egy olyan pályára állunk, amely körülbelül 40 000 mérföldre van a Földtől — ez nagyjából a Hold távolságának egyötöde” — mondta Koch a BBC Newsnak.
„A Földet egyetlen gömbként látjuk majd az ablakon keresztül, olyan perspektívából, amit még egyikünk sem tapasztalt. Ezután körülbelül 400 000 kilométerre távolodunk el, miközben rengeteg tudományos és műveleti feladatot végzünk.”
Amikor az űrhajósok a Hold túlsó oldala mellett repülnek el, három órát kifejezetten holdmegfigyelésre szánnak: képeket készítenek, tanulmányozzák a felszínt és a geológiát, ami segít majd a jövőbeni, a Hold déli pólusára tervezett leszállás előkészítésében.
Az Orion űrhajó egyik kulcsfontosságú eleme Németországban, Brémában készült. Az Európai Szervizmodul az Európai Űrügynökség hozzájárulása a küldetéshez, és az Airbus építette.
„Az Európai Szervizmodul létfontosságú, nélküle gyakorlatilag nem tudnánk eljutni a Holdhoz” — mondta Sian Cleaver, az Airbus űrmérnöke.
„Ez biztosítja az Orion meghajtását, az elektromos energiát a napelemek segítségével, valamint az életfenntartó rendszereket: oxigént, nitrogént és vizet az űrhajósok számára.”
A tisztaszobában a csapat már a jövőbeli Artemis küldetésekhez szükséges további modulokat építi. Egy-egy modul összeszerelése körülbelül 18 hónapot vesz igénybe, és több ezer mérnöki munkaórát igényel. Minden alkatrésznek tökéletesen kell működnie.
„Az a feladatunk, hogy az űrhajósokat biztonságosan eljuttassuk a Holdhoz, majd vissza is hozzuk őket” — hangsúlyozta Cleaver.
Bár a küldetés évek óta késésekkel küzd, és a NASA nyomás alatt áll, az ügynökség hangsúlyozta: nem fognak kompromisszumot kötni a biztonság terén.
John Honeycutt, az Artemis küldetés vezetője így fogalmazott:
„Egyetlen feladatom van: Reid, Victor, Christina és Jeremy biztonságos hazahozatala. Akkor repülünk, amikor készen állunk — a legénység biztonsága mindenek felett áll.”