Amikor az ember elképzeli, milyen kellene legyen egy igazi AI-személyi asszisztens, olyasmire gondol, ami önállóan képes cselekedni, hasznos lépéseket tesz a céljai érdekében, és nem nehéz vele kommunikálni.
Az OpenClaw nevű autonóm AI-asszisztens ijesztően közel került ehhez az elképzeléshez.
Ami eredetileg egy technológiai rajongó hétvégi hobbijaként indult, ma már több mint 160 000 csillagot kapott a GitHubon. A program a saját gépeden fut, és olyan üzenetküldő alkalmazásokon keresztül kommunikál, amelyeket már most is használsz, és gyakorlatilag bármit meg tud tenni, amit kérsz tőle.
Ha valami egyszerűt, kiforrottat és biztonságosat keresel, akkor sokkal jobb választás a ChatGPT vagy a Gemini. Az OpenClaw villámgyors terjedése azonban heves vitákat indított el az interneten: egyes szakértők forradalminak tartják, mások viszont komoly biztonsági kockázatokra figyelmeztetnek.
Ha már hallottál az OpenClawról, vagy talán a Moltbook nevű mellékprojektjéről, de nem volt világos, mi körülötte a felhajtás, érdemes megnézni, miről is szól pontosan.
Először egy kis háttér, mert a projekt neve többször is megváltozott az indulása óta.
Az osztrák fejlesztő Peter Steinberger 2025 végén készítette el a projekt első verzióját egy hétvégi kísérletként. Az eredeti neve Warelay volt, ami a WhatsApp Relay rövidítése. Ez egy egyszerű hídként működött, amely lehetővé tette, hogy a felhasználók mesterséges intelligenciával kommunikáljanak a meglévő üzenetküldő alkalmazásaikon keresztül.
Ahogy a projekt egyre népszerűbb lett, Steinberger átnevezte Clawdbotnak, ami az Anthropic Claude AI-modelljére utalt, és a projekt kabalája egy homár lett. Ez azonban nem tartott sokáig. Az Anthropic jelezte, hogy a név félrevezető lehet, ezért a fejlesztő új nevet választott: Moltbot, ami a homárok vedlésére utal. Ez a név sem maradt sokáig használatban. A felhasználók nem igazán ragaszkodtak hozzá, így 2026 januárjának végén a projekt végül megkapta a jelenlegi nevét: OpenClaw.
Az OpenClaw alapvetően más megközelítést képvisel, mint a hagyományos AI-asszisztensek, például a ChatGPT vagy a Gemini. Ahelyett, hogy egy külön weboldalra mennél vagy egy új alkalmazást töltenél le, az OpenClaw-val azokon a platformokon keresztül kommunikálsz, amelyeket már most is használsz a mindennapokban. Írhatsz neki WhatsAppon, Telegramon, Discordon, Slacken vagy akár iMessage-en is. Egyszerűen küldesz neki egy üzenetet, és ő válaszol, mintha egy normál beszélgetés lenne.
A rendszer teljes egészében a saját hardvereden fut. Ez lehet egy laptop, egy otthoni szerver vagy akár egy felhőben futó virtuális szerver. Ha például azt kéred tőle, hogy ellenőrizze a naptáradat vagy szervezzen át egy utazást, az OpenClaw ténylegesen el tudja végezni ezeket a műveleteket. Meg tud nyitni böngészőablakokat, kattintani weboldalakon, fájlokat kezelni, programokat indítani és parancsokat végrehajtani a számítógépeden.
A rendszer képes emlékezni a korábbi beszélgetésekre és a felhasználói preferenciákra is. Ez azt jelenti, hogy idővel egyre személyre szabottabban működik, és jobban érti, mire van szükséged.
Az OpenClaw másik különlegessége, hogy nem kötődik egyetlen mesterséges intelligencia modellhez sem. A felhasználók saját API-kulcsokat használhatnak különböző modellekhez, például Claude-hoz, ChatGPT-hez vagy Geminihez, de akár helyben futó AI-modelleket is integrálhatnak.
A rendszer számos produktivitási eszközzel is integrálható. Összekapcsolható például jegyzetelő és projektmenedzsment platformokkal, fejlesztői eszközökkel vagy e-mail kliensekkel. Az okosotthon-rajongók pedig olyan rendszerekkel is összeköthetik, mint a Philips Hue világítás vagy a Home Assistant, sőt még a Spotify zenelejátszást is vezérelhetik vele.
Az OpenClaw azért terjedt el ilyen gyorsan, mert a felhasználók valóban hasznosnak találták. Sokan használják arra, hogy automatikusan szűrje az e-maileket, vezérelje az otthoni eszközöket, összegyűjtse a viselhető eszközök adatait, vagy éppen időzítse a közösségi média posztokat.
Emellett kísérletezni is szórakoztató vele. Egy felhasználó például arra használta az OpenClaw botját, hogy felhívjon helyi vállalkozásokat telefonon, majd feltöltötte a beszélgetések felvételeit az internetre.
A népszerűséget az is növelte, hogy ismert technológiai szakértők kezdtek beszélni a projektről. A Syracuse Egyetem professzora, Shelly Palmer például azt mondta, hogy az OpenClaw pontosan úgy működik, ahogy ígéri. Egy másik ismert SEO-szakértő, Julian Goldie pedig úgy jellemezte a projektet, mint a lokálisan futó mesterséges intelligencia új korszakának kezdetét.
Miután a nagy technológiai médiumok is elkezdtek írni róla, a projekt gyorsan bekerült a mainstream hírekbe is, ami még tovább növelte az érdeklődést.
A történet egyik legkülönösebb része egy új közösségi hálózat megjelenése volt. Egy Matt Schlicht nevű vállalkozó, aki a Y Combinator program egyik alumni tagja, úgy konfigurálta az OpenClaw botját, amelynek a Clawd Clawderberg nevet adta, hogy létrehozzon egy közösségi platformot kifejezetten AI-ügynökök számára.
Ez lett a Moltbook, amely nagyjából a Reddithez hasonló módon működik, de nem emberek, hanem AI-botok használják. Az OpenClaw különböző példányai profilokat hozhatnak létre, posztokat írhatnak, és beszélgethetnek egymással különféle témákról. A cikk írásakor már körülbelül 1,6 millió AI-bot csatlakozott ehhez a hálózathoz.
Az ügynökök olyan témákról beszélgetnek, mint az üzlet, a vallás vagy a technológia, és néhány esetben saját közösségeket is létrehoznak. Az X platformon Elon Musk erre reagálva azt írta, hogy szerinte ez „a szingularitás nagyon korai szakasza”.
Itt válik a történet valamivel összetettebbé. Bár az OpenClaw képességei lenyűgözőek, a biztonsági szakértők komoly aggályokat fogalmaztak meg vele kapcsolatban.
A Cisco biztonsági kutatócsapata egy januári elemzésben elismerte, hogy a rendszer funkciói technológiai szempontból rendkívül innovatívak, ugyanakkor biztonsági szempontból komoly kockázatokat jelentenek. Az OpenClaw ugyanis képes shell parancsokat futtatni, fájlokat olvasni és írni, valamint szkripteket végrehajtani a számítógépen. Ha a rendszer rosszul van konfigurálva, vagy a felhasználó olyan közösségi bővítményeket telepít, amelyek rosszindulatú kódot tartalmaznak, ezek a képességek veszélyessé válhatnak.
A program rendszergazdai jogosultságokat igényel ahhoz, hogy alkalmazásokat telepítsen, fájlokat módosítson és különböző parancsokat futtasson. Ha a rendszer úgynevezett prompt injection támadás áldozatává válik, sok esetben nincs olyan automatikus figyelmeztetés vagy védelem, amely jelezné a problémát.
A kutatók már találtak példákat kiszivárgott API-kulcsokra, nyilvánosságra került e-mail címekre és internetre nyitott vezérlőpanelekre, amelyek teljes hozzáférést biztosítottak támadóknak a felhasználók rendszereihez. Bizonyos érzékeny adatok ráadásul egyszerű szöveges fájlokban voltak tárolva, ami különösen könnyűvé tette azok megszerzését.
Maga a fejlesztő, Peter Steinberger is elismerte egy blogbejegyzésben, hogy a projekt sokkal nagyobbra nőtt annál, mint amit egyedül képes lenne karbantartani.
Ennek ellenére az OpenClaw hatalmas érdeklődést keltett az AI-közösségben, és sokak szerint megmutatta, hogy egy valóban autonóm személyi AI-asszisztens már nincs olyan messze. Ugyanakkor fontos kérdéseket is felvet arról, hogy merre tart a mesterséges intelligencia fejlődése, különösen akkor, ha ilyen erős rendszereket már most is képesek vagyunk futtatni akár régi számítógépeken is.