Az emberek egyre inkább kapcsolatba kerülnek a viselhető technológiákkal, ahogy azok egyre használhatóbbá és interaktívabbá válnak. Az egyik legintimebb mód, amely egyre nagyobb elfogadottságot nyer, az a kiterjesztett valóságot (AR) használó szemüveg.
A múlt héten a Meta bemutatta az AR szemüvegeik legújabb verziójának prototípusát – az Oriont. Ez az új eszköz olvasószemüvegre hasonlít, és holografikus vetítést használ, hogy a felhasználók grafikai elemeket láthassanak az átlátszó lencsék által a látómezőjükbe vetítve.
Mark Zuckerberg, a Meta vezérigazgatója „a világ legfejlettebb szemüvegének” nevezte az Orion szemüveget. Azt mondta, hogy ezek egy „bepillantást nyújtanak a jövőbe”, ahol az okosszemüvegek az okostelefonokat fogják felváltani mint elsődleges kommunikációs eszközt.
2013-ban, miután az okostelefon technológia elterjedt, a Google belépett az AR szemüvegek piacára. Azonban a fogyasztók érdektelenek maradtak, mivel aggályaik voltak a magánélet védelme, a magas ár, a korlátozott funkcionalitás és a világos cél hiánya miatt.
Ez azonban nem tántorította el más cégeket – például a Microsoftot, az Apple-t és a Metát – hasonló technológiák kifejlesztésétől.
A Meta több okot is megjelölt arra, hogy az Orion miért a világ legfejlettebb szemüvege, például a miniatürizált technológiát, a széles látómezőt és a holografikus kijelzőket.
Azt állítják, hogy ezek a kijelzők:
„Megnyerő AR élményeket nyújtanak, új ember-gép interakciós paradigmákat teremtve […] ez iparunk egyik legnagyobb kihívása.”
Az Orionban egy beépített okos asszisztens (Meta AI) is található, amely hangparancsokkal, szem- és kézmozgás-követéssel, valamint egy csuklópánttal segít a feladatok elvégzésében, amellyel lapozni, kattintani és görgetni lehet. Ezekkel a funkciókkal könnyen egyetérthetünk abban, hogy az AR szemüvegek egyre felhasználóbarátabbak, azonban a széles körű fogyasztói elfogadás még mindig kihívást jelent.
Ezek a tényezők nem különböznek sokban attól, amit a 2000-es években láttunk, amikor az okostelefonok elterjedtek. Akkor is voltak, és ma is vannak korai felhasználók, akik az előnyöket látják a kockázatok helyett az új technológia elfogadásában, ezzel egy fokozatosan bővülő réspiaci trendet hozva létre.
Az okosszemüvegeket már most is számos ipari környezetben használják, például a logisztikában és az egészségügyben. A Meta tervei szerint az Oriont 2027-ben dobják piacra a nagyközönség számára.
Addigra valószínűleg az AI olyan szintre fejlődik, hogy a virtuális asszisztensek képesek lesznek látni, amit mi látunk, és a fizikai, a virtuális és a mesterséges világ egyesülhet. Ebben a pontban könnyen elképzelhető, hogy a terjedelmes okostelefonokra való igény csökkenhet, és egy iparág kreatív rombolás révén felválthat egy másikat.
Ezt támogatja az a kutatás is, amely szerint a virtuális és kiterjesztett valóság headsetek ipara 2034-re eléri a 370 milliárd dollárt.
Már most is sok vita folyik arról, hogy az okostelefon technológia milyen hatással van a termelékenységre és a jólétre. Egyesek azt állítják, hogy előnyös volt számunkra, elsősorban a megnövekedett kapcsolódás, az információhoz való hozzáférés és a termelékenységi alkalmazások révén. Mások viszont azt mondják, hogy ez csak több munkát, figyelemelterelést és mentális fáradtságot okozott.
Ha a Meta akarata érvényesül, az AR szemüvegek megoldást nyújtanak ezekre, növelve a termelékenységet. A Deloitte tanácsadó cég egyetért ezzel, mondván, hogy a technológia kéz nélküli hozzáférést biztosít az adatokhoz, gyorsabb kommunikációt és együttműködést az adatmegosztás révén.
Azt is állítja, hogy az okosszemüvegek csökkenteni fogják az emberi hibákat, lehetővé teszik az adatok vizualizálását, és figyelemmel kísérik a viselő egészségét és jólétét. Ez biztosítani fogja a minőségi élményt, a társadalmi elfogadást és a fizikai folyamatokkal való zökkenőmentes integrációt.
Azonban, hogy mindez valóra válik-e, attól függ, hogyan oldják meg az olyan cégek, mint a Meta, az AR szemüvegekkel kapcsolatos számos kihívást.